A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 16. Szánóczkyné Forgács Ildikó (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): A Vízrajzi Intézet működése a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban őrzött iratok tükrében
szctgélfrt ogyik logfoatosutb feladata ^ folyóvizek medrének nyilvántartása^»»** téren a Vizrajzi Intézet az 1931.évben a Tisza folyón fejtett ki Jelentékeny tevékenységet^ q, *w*-t 1931-évben folytatta s egyken De is fejezte a Tisza folyónak az 1929-évben megkezdett részletes felvételét úgy,hogy Medernyilván tartás jt a.j/ az 1929 évben kásaült el a Badallő-Tokaj/736-552/kn közötti 184 km.hosszú Tisza szakasz, ezzel a TlBzabecjfrtől lefelé Szegedig terjedő mintegy 595 km. bosszú magyar J?isza-szakasz külső felvétele teljes befejezést nyert. Amint erről mér legutóbbi jelentésünkben is megemlékeztünk a Tisza folyónak összefüggő,a folyó egész hosszára kiterjedő felvételét a Vízrajzi Osztály7ia 1890 a az ezt követő években hajtotta végre így,,iogy az ezen felvételek feldolgozáséból összeállított s a "Tisza hajdan és most# című kiadmányban közzétett adatok ez idő szerint már több mint 40 évesek ás Így a folyó jelenlegi állapotát tekintve elavultaknak minősíthetők, ügy mederrendezési,árvédelmi,valamint hajózási szempontokból is feltétlenül szükséges volt tehát egy,az egész— Tiszára kiterjedő újabb felvétel végrehajtására azért, hogy ennek eredményét az előbb említett több mint 40 éves felvételek eredményével egybevetve,a meder szelvényében, annak helyszíni fekvésében,a kisvizek és árvizek szintjében bekövetkezett változások megállapíthatók legyenek. Ezen megállapítások a további tennivalók tekintetében— minden esetre a szomszédos államokkal való nemzetközi viszanylatban lseértékes Útmutatásul fogrszolgálni. Megjegyezzük itt még,hogy ezen felvételek nemcsak kizárólag a mederre szorítkoztak,hanem-az ármentesitő töltéseken bekövetkezett változások feltüntetásévelrészben a hullámtérre is kiterjedtek. Kapcsolatban az 1931»évben végrehajtott munkálatok ismertetésével-a szoros összefüggés miatt—röviden érintenünk kell az 1929.évben megindított felvételek teljes menetét; b./az 1930. évben a Ti3zabec9-Badalló/ 76l-:736 ka./közötti 25 km. hosszu-a csehszlovák állammal közös- Tisza szakasz és a Tokaj-Tiszaroff/ 553-386 km./ közötti 166 km. hosszú Tisza szakasz és végül 0./ az elmúlt 1931.évben a Tiszaroff-Szeged,illetve a Szeged alatti jugoszláv határig terjedő Tiszaszakasz részletes felvétele. A felvételek természetesen nem csak a meder jelenlegi helyzetének megállapításéra szorítkoztak, hanem önként értetődóleg-az l890.év előtt elhelyezett fixpontokhoz bekötött-összefüggő magasságmérésfe^ és keresztszelvények felvételével a meder mélységi s esési változásának,valamint a partok és ármentesitő töltések jelenlegi magasságának megállapítását is felölelték. Nevezetesen; a./ az 1929-1930 években felvett Tiszabecs-Tiszaroff közötti mintegy 375 km.hosszú Tisza szakaszon 584 keresztszelvényt /köztük 14-6 hullámtéri/, b*/ az 1931 évben pedig a Tiszaroff-Szeged közötti mintegy 220 km,hosszú Tiszaszakaszon 255 keresztszelvényt /köztük 89 hullámtéri/ vettünk fel. A meder keresztszelvények egymástoli távolsága tehát átlagban 700 f.m. A keresztszelvények felvételén kivül-egy megfelelő pontosságú hosszszelvény szerkeszthetése céljából— 200 f.m.-ként a folyó teljes~Hösszíbaöíbemértük a partok magasságát, valamint a folyó sodrának helyzeti fekvését és mélységét is. Megjegyezzük itt még,hogy a keresztszelvények felvételével kapcsolatban a mederbe beszakadt avagy 8 jelenlegi szakadópartokhoz már veszélyesen közelfekvő nyilvántartási szelvényköveket újakkal pótoltuk illetve azokat az elleti szelvény irány megtartásával megfelelő helyre hnYjohb helyeztük. //. Megemlítjük végül,hogy a keresztszelvényezéssel kapcsolatban felvettük még a medret keresztező összes hidak szelvényét is, valamint az összes állami vízmércék "Cpontjának magassági helyzetét elleprizttík. Az itt leirt külső felvételek feldolgozásának jelenlegi állását illetőleg előadjuk a következőket; a. / Helvaainraiz.-Avéereha.itott felvételek alapján a Tisza jelenlegi meárének helyszíni fekvése 1:25000 léptékű helyszínrajzi lapokon s 1:2880 léptékű kataszteri azeivénviapu^uu feltüntetve már rendelkezésre áll. Az 1:25000 léptékű, helyszlrajz 46 db.,az 1:2880 léptékű helyszinrajz pedig 430 db.térképlap megfelelő kidolgozását tette szükségessé. Minthogy ezen nyilvántartási helyszínrajzi lapok természetesen a Tisza 1890 évi állapotát is feltüntetik.a 42 év óta bekövetkezett változás ezzel már is azemlélhetové van téve. Az 1:2880 léptékű lapokra 200 f.m.-ként rá van vezetve a partok magassága és a sodor vonal mélysége is az Adriai tenger színére vonatkoztatott számértékekben. A sodor vonalának-a mely vonalra a még megszerkeztenáő hossz szelvény adai .: • és körivekből való megszerkeztése az 1:2880 léptékű térképeken már szintén megtörtént,azonban ennek 100 f.m.-ként való stacionálása még nem teljes,amennyiben ezen stacionálás az Ároktőtől felfelé Veresmartig terjedő mintegy 150 km.hosszú szakaszon jelenleg van folyamatban. b. / Keresztszelvények.-A felvett összesen 924 db. keresztszelvénynek 1:200 magassági s 1:1000 hosszléptékben való felrakását befejeztük.-A 23E- hullámtéri szelvénynek 1:200 magassági s 1:10000 hosszléptókben való felrakása jelenleg van folyamatban/eddlg 153 van felrakva/. A keresztszelvények nagy-,közép-,kis-és"0"vizszln alatti területeinek kiszámítása s ezeknek az előző években történt felvételek adataival való egybevetésével a megfelelő eredmények összeállítása még hátralékos munkálatot képez. c. / Hosszelvénv.-A hosszszelvény összeállítása a sodorvonal stacionálásának befejezése után kerül munkába. ^iány4«lenek vagyunk itt re&mjtatni arra,h<Jgv ezen körültekintést és tekintélybe munkát igényxSK^el«t a VizrajzilKWzet jelenlegi Felette szűkre szäVott aoélyzetével-fólefesrajzolő segéderők hiányában-egyhsk alig készülhet éli) Az elkészítendő hosszszelvény távolsági adatai természetesen a.Tiszának a Dunába való betorkoláaátói,mint kezdőponttól lesznek megállapitandők.B célból most már itt lenne az ideje annak,hogy a Jugoszláv állam pontosan megadja,hogy a jugoszláv határ Szeged alatt a Tisza sodorvonalát a folyó jelenlegi állapota mellett a titeli dunai betorkolástól mint- kezdőponttól számítva mily távolságban metszi. Tudomásunk szerint ezen adat közlését a Jugoszláv államnál a CRED utján már megsürgettük.azonban ennek dacára e**« adsttot mindezideig még nem kaptuk meg.Esetleg a sürgető megkeresés, megismétlendő lenne. Budapest 1932 apr.15. k%%
