A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 14. Dr. Szakál Tamás (SZE): Kvassay Jenő emlékezete és kapcsolata a Magyaróvári Akadémiával
A Hanság lecsapolási tervei az 1820-as években — Ifitt matt n ideális tervezete------- Wittmann reális tervezete Wittmann egyéb elképzelései Beszédes József tervezete A magyaróvári uradalom által végül megépített csatornák------- A hg. Esterházy uradalom által épített csatorna ■ ■ * ■ A későbbi Hanság főcsatorna m Wittmann Fertő-terve Wittmann megvizsgálta a korábbi forrásokat, amelyek a tóra vonatkoztak. Arra a következtetésre jutott, hogy korábban a tó sokkal kisebb volt ill. nem volt víz a helyén. Véleménye szerint a tavat a Hanság területéről visszaáramló vizek táplálják. Terve szerint ezt a korábbi állapotot állítaná helyre a kiépítendő csatornahálózat. Az óvári uradalom területén másodrendű csatornát kell létesíteni, amit az Eszterházy-birtok főcsatornájával kötnének össze. A megvalósítás konkrét formájául két fő- és egy átszelőcsatornát építenének. Négyzetesen elhelyezkedő kis csatornák hálózata egészítené ki a rendszert, amely működése esetén akár az egész Fertőt kiszáríthatja. A felsoroltakon kívül szükséges szerinte az, hogy a Rába kanyarjait mielőbb vágják át, hogy ezzel megakadályozzák a további áradásokat. A terveket Moson vármegye elfogadta, Sopron is, és megtették Wittmannt a kivitelezés igazgatójának, Győr vármegye viszont nem attól tartott, hogy a csatorna, amely a Rábcába vezetné a Hanság vizeit, úgy megemelné ennek a folyónak a szintjét, hogy az árvizeket okozhatna. A bizottsági tanácskozás magáévá tette Wittmann páros csatornás elképzelését annak költségkímélő technológiája miatt (Szekendi F., 1938).
