A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A magyar-horvát hidrológiai adategyeztetések története
c) a vizek káros hatásai elleni védelemre és védekezésre, d) a vizek használatára és a vizek ésszerűtlen használat elleni védelmére, e) a vizek szennyezés elleni védelmére, a vizes élőhelyek megóvására, f) a vízépítési beavatkozások környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára, g) az a)-f) pontokkal összefüggő vélemény-, információ - és adatcserére, illetőleg kutatásra, tervezésre, kivitelezésre és megfigyelésekre.” Az egyezmény további részletezi a megfigyelések körét, módját: „6. Cikk Megfigyelések A Felek 1. összehangolják a határvizek és az érintett vízgyűjtők viszonyainak mérésére és észlelésére vonatkozó tevékenységüket, beleértve a vízháztartást, a hidrometeorológiát, a vízrajzot, az árvizeket, a jégzajlást és a vízminőséget, 2. egyeztetik a mérések és észlelések körébe bevont hidrológiai és vízminőségi paramétereket és a rendszeres adatcserébe bevonandó állomások listáját” A folyó és vízgyűjtője hidrológiai, hidrometeorológiai adatait a Duna-Dráva Vízgyűjtő Albizottság keretében tevékenykedő hidrológus szakértők egyeztetik, ellenőrzik. 3. Az adategyeztetések céljai, remélt eredményei A folyók nem ismernek határokat! Ezt a vízgazdálkodással foglakozó szakemberek már régóta tudják. Az ország feldarabolása utáni években a kaotikus helyzetben a vízügyi szakemberek azonnal érezték az együttműködés szükségességét a Dráva mentén is. Azonban a nagy „világégések” (világválság, 5
