A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A magyar-horvát hidrológiai adategyeztetések története

1. Bevezetés

A Trianoni békeszerződés óta Dráva folyó határt képez Magyarország és déli szomszédja között. Az I. világháborút követő zűrzavaros években, mire konszolidálódott volna a helyzet kitört a II. világháború. Ezt követően a kapcsolatfelvételek újból mélypontra süllyedtek. Szerencsére a szakmai szervezetek kezdeményezésére az együttműködés igénye egyre erősebben fogalmazódott meg és 1955-ben hivatalosan is létre jött egyezmény hatására immár több, mint ötven éve tervezetten, összehangoltan folyik a munka a folyó két partján működő vízügyi szervezetek között. A dolgozat ennek az időszaknak a jelentősebb munkáit, sikereit és problémáit mutatja be a vízrajz, a hidrológia területén.

2. Az együttműködés jogi alapjainak bemutatása (1955-1994 ), (1994-napjainkig) közötti időszak

2.1. 1955. augusztus 8-án Belgrádban írták alá az „Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában ” című kétoldalú együttműködést, melynek keretében jött létre a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság. A bizottságot két albizottság alkotta, a Vízkár-elhárítási Albizottság és a Vízminőség-védelmi Albizottság. Az egyezmény meghatározta a két fél feladatait a határt alkotó és metsző vízfolyások tekintetében az árvíz, a jégvédekezés, a vízfolyások medrének és műtárgyainak fenntartására vonatkozóan, illetve Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy megvizsgálják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket, valamint intézkedéseket és munkálatokat, amelyek befolyásolhatják a vízhozamot, a víz minőségét, és amelyek mindkét Fél, vagy az egyik Fél érdekében állnak”. Ezzel

3