A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 4. Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): A történeti vízgazdálkodás nyomai a Kárpát-medencében
15 Elmondható, hogy egy egész térséget lefedő komplex, mégis egységesen működtethető, vízrendezési szisztémáról van szó, melynek lényege a vizek sűrű csatornahálózatában történő szabályozott irányítása és állandó áramoltatása. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag kezelhetővé vált az árvízprobléma, hiszen a mesterséges medrek és tavak révén az árvíz már nem tudott olyan magas szinteket elérni, mint korábban. A tavak mint tározók befogadták nagy víztömeget, emellett aszályos időben az öntözés kérdése is megoldódott, így fontos hidrológiai kiegyenlítő funkciójuk volt. Attól függően, hogy mire volt szükség a medrek zárásával és nyitásával finoman kontrollálható volt a víz magassága és iránya, akár a fölös vizek levezetéséről, akár elárasztásról, felduzzasztásról volt szó. A hálózat egy pontján történő beavatkozás (pl. zsilip nyitás), hatással volt az egész rendszerre, vagyis csak az egész területet figyelembe vevő, egységes irányítási szisztéma szerint volt működtethető. A csatornákban folyamatosan mozgásban lévő víz biztosította a sokrétű felhasználás lehetősét (pl. árvízkezelés, víztelenítés), melyek közül a két legfontosabb a fent említett tógazdálkodás és öntözés voltak. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Összegezve tehát, a 10. századtól létezett egy olyan rendszer, amely megoldotta a területeken állandóan fellépő bel- és árvízkezelési problémákat, emellett hatékonyan és sokoldalúan tudta hasznosítani a felszíni vizeket, ebben az időszakban a feudális világ alapját a földtulajdon jelentette, amely nagy kiterjedésben a földbirtokosok tulajdonát képezte. Annak következtében, hogy tulajdonosi széttagoltság nem volt jellemző a területeken, megvalósulhatott az egységes vízrendszer kezelés, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási funkcióval együtt. A bevezető részben felvázolt célok elérésének egyik legnagyobb akadályát a nagyon tagolt földtulajdonosi szerkezet jelenti, ami egyben az ilyen célú rekonstrukciós fejlesztéseknek a kialakítását is gátolja. Győr, 2017. június 6. Készítette: Gratzl Ervin
