A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 12. Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) - Rózsa Attila (Pórusvíz Kft.): Kutak engedély nélkül?!
• Időközben több helyről is panaszkodtak az öntözőkutak utólagos engedélyezése ügyében (pl. Fejér megyéből), és kérték, hogy segítsük őket tanácsokkal, adjunk javaslatot a vízkútfúrást szabályozó 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet megváltoztatása érdekében.(Bizonyos feltételek mellett az egycsöves kutak is legyenek engedélyezhetőek.) • Szanyi János nyilatkozata a Szabad Földnek „Dr. Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének adjunktusa, hidrogeológus mérnök biztos volt abban: a gazdák ellenállása miatt visszavonják a rendeletet, amely rossz volt és végrehajthatatlan. Elsősorban amiatt, hogy sem az érintettekkel, sem a szakmával nem egyeztettek róla. Ettől azonban még célszerű lenne tudni, hogy kik, mennyi vizet és milyen mélységből vesznek ki a felszín alatti vízkészletekből. Azzal kellett volna kezdeni, hogy az embereket rávezetik, mi értelme van ennek rájuk nézve. Türelmesen elmagyarázni, hogy a víz nem olyan természeti kincs, mint a napfény, a mennyisége nem végtelen, ezért ésszerűen kell vele gazdálkodni. A szakma megkülönbözteti a talaj - és a rétegvizet. Talajvíz az Alföldön 15-20 méter mélységig van. Sok helyen annyira rossz minőségű, hogy a salátát sem igazán jó öntözni vele. A rétegvizeket viszont elszennyezheti a csőkút, ha a szűrők fölött nem zárják el cementpalásttal a kútfal és a talaj közti rést. Ilyen szabályos kút alig épült. Különösen jelentős a szennyezés veszélye állattenyésztő telepek, intenzív vegyszerekkel kezelt területek közelében vagy olyan lakóövezetben, ahol nincs szennyvízelvezetés. Az ilyen szennyező kutak felszámolása is horribilis összegbe kerül(ne). A klímaváltozás miatt egyre nagyobb az öntözési igény. A talajvíz szintje - noha időről időre változik - egyre lejjebb süllyed. Egyre több és mélyebb kutat fognak fúrni - a használók egymás elől szívják el a vizet. Ezt a végtelenségig nem lehet csinálni. Dr. Szanyi János szerint a vízgazdálkodás nagy hagyományú szakma, valaha külön minisztériuma volt, a jelenlegi kormányban azonban helyettes államtitkár a legmagasabb rangú képviselője. Sokat elmond, hogy a vízgazdálkodás államigazgatási része a katasztrófavédelemhez került, ahol alig van, aki ért hozzá. így aztán nincs, aki megmondja a kormánynak, hogy hiába vagyunk a Kárpát-medencében, nem lehet korlátlanul kivenni a vizet a földből. Ha a vízügyi szektor tudására jobban támaszkodna a politika, akkor a ma is működő monitoring kutak mérései alapján néhány év alatt meg lehetett volna határozni, mely területeken milyen mélységből elégíthetők ki a vízigények. Most sem lenne késő ezt elkezdeni - így ugyanis annak sem tudják megmondani, milyen mélységből és mennyi vizet vehet ki, aki ezután fúratna kutat, és a törvényes út betartásáért biztonságos vízhozamot szeretne.. A legújabb törvénytervezet- 2017. április 26-án Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatot nyújtott be a vízkutak fúrásával kapcsolatos több törvény módosításáról Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter 5
