A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 12. Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) - Rózsa Attila (Pórusvíz Kft.): Kutak engedély nélkül?!
hatósági jogkört gyakorló települési önkormányzatok jegyzőinek eljárásaira is, vagyis minden illegálisan létesített vízkivételi eszközre. A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljáráshoz ugyanazokat a dokumentációkat kell benyújtani az illetékes hatósághoz, mint amelyek a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljáráshoz szükségesek. Ehhez segítséget nyújt a Belügyminisztérium és a NAK együttműködése alapján elkészült, a mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról szóló hatósági tájékoztató, mely elérhető a NAK honlapján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók”menüpont alatt.” • A törvénymódosításhoz nagy valószínűséggel nem készült semmiféle hatástanulmány, és nem született átfogó végrehajtási rendelet, magyarázat sem, csak egy szerény tájékoztatót adott ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2016. szeptember 19-én. • A törvénymódosítás derült égből villámcsapásként érkezett, az öntözésben érdekeltek egy része örült (ők lobbiztak érte), de mindenki más értelmezhetetlennek és kivitelezhetetlennek tartotta a törvényt. A legfőbb problémák:- nem lehetett tudni a törvénymódosítás célját, kiterjedését,- nem lehet(ett) tudni milyen eljárás/vizsgálat kellene az engedélyezéshez,- nem lehet(ett) tudni milyen kútszerkezetet fogad el a hatóság, hiszen ezek az engedély nélkül létesült kutak (még az öntöző kutak is!) javarészt nem megfelelően kivitelezettek, a jelen jogszabályoknak és a vizek minőségi állapotát védő követelményeknek nem felelnek meg,- a törvényhez fűzött magyarázat ezeket figyelembe véve igen fenyegető: amely kút nem engedélyezhető, el kell tömedékelni (újabb terv, rengeteg költség és idő, végül nincs kút, még engedély nélküli sem). Ez így nem túl bíztató az öntözőkutak tulajdonosai számára, pedig értük született a törvénymódosítás és mivel ők kénytelenek elindítani az engedélyeztetést (lásd feljebb).- az engedélyeztetés (az utólagos is, még büntetés nélkül is) rengeteg pénz (közel 1 millió Ft) és igen sok idő (a törvényes határidőkbe semmiképpen nem fér bele), tehát végrehajthatatlan. Mi történt azóta • Cégeink és az MVE (Magyar Vízkútfúrók Egyesülete) - mivel mi közvetlen kapcsolatban állunk a kutak üzemeltetőivel és kivitelezőivel - azonnal érzékelte a problémákat: tisztázni kell, mi a cél, mi a feladat, mit gondol minderről a jogszabály alkotó, és ezt közölni kell az illetékesekkel (kútüzemeltetők, engedélyező hatóságok). • 2016. októberben kezdeményeztünk egy megbeszélést a BM Vízügyi Helyettes Államtitkárságával. Résztvevők: Deák István (BM), Tahy Ágnes (OVF), Kumánovics György (MVE tiszteletbeli elnök), Rózsa Attila (MVE elnök), Szongoth Gábor (MVE titkár). Közösen megállapodtunk abban, hogy szükség lenne egy törvénymagyarázó kiadványra (tervezési segédlet), amit széles körben terjeszteni kellene (lakosság, hatóság). 3
