A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 12. Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) - Rózsa Attila (Pórusvíz Kft.): Kutak engedély nélkül?!
Kutak engedély nélkül?! Szerzők: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft., MVE titkár) és Rózsa Attila oki. bányamérnök (Pórusvíz Kft., MVE elnök) Az alábbiakban megpróbáljuk ismertetni, hogy az utóbbi években milyen lehetetlen helyzet alakult ki a vízkutak engedélyezése körül. A tények: • Magyarországon a fúrt kutak kb. 90%-a illegálisan készül! (Nincs létesítési engedély/terv, nincs működési engedély, nincs szakképesítés, nincs engedélye a fúrógépnek, nincs számla stb.) A kókler „kútfúrók” a szakszerűtlen kutakat a tisztességes piaci ár tört részéért készítik. Következmény: ellenőrizhetetlen vízkivétel (kút helye, mélysége, kitermelt vízmennyiség stb.), rossz minőségű kút (nagy százalékuk használhatatlan, hamar tönkre megy, homokol), nincs elzárva a gyűrűstér (beszivároghat a felszíni szennyezés: ez kezdetben csak a kút vízminőség romlását eredményezi, később azonban elszennyezheti az egész vízadó réteget). • Az okok:- korszerűtlen törvényi szabályozás,- nincs állami/hatósági ellenőrzés,- bürokratikus, lassú és drága engedélyezési eljárás,- ismerethiány a létesítőknél és a hatóságnál (jegyző). • 50-100 m-nél sekélyebb kutak alapvetően az alábbi céllal készülnek:- családi használat (konyhakert-öntözés, háztáji állattartás, háztartási vízigény, házi ivóvízigény),- ipari/állattartási cél (betonkeverő üzem, nagyüzemi állattartó telep stb.),- öntözés,- vízművek. • Az engedély nélküli kutakat az előbbiek közül túlnyomóan az első három felhasználói körben találjuk. Ezek közül volumenében a legnagyobb vízfogyasztás az öntözéshez kötődik. Bizonyos mezőgazdasági tevékenységek (elsősorban gyümölcs/zöldségtermesztés) Magyarországon csak öntözés mellett gazdaságosak, így nagy az igény az öntözésre. Ennek a legnagyobb a gazdasági jelentősége, sok területen (nyírségi dohányföldek, Duna-Tisza köze) jelentős a vízfogyasztás és sok helyen már mennyiségileg veszélyeztetett a vízbázis. (Ráadásul a kutak sokszor mélyebbek, mint amire engedélyt lehetne kapni...) A kutak helye/száma ismeretlen, így az összfogyasztást még becsülni is nehéz. • Problémát jelent, hogy akik mezőgazdasági beruházáshoz EU-s támogatást igényelnek, azt csak legális kúttal tehetik meg. • A „nagyüzemi öntözés” további problémája, hogy az öntözés légi felderítéssel hatékonyan ellenőrizhető, tehát előbb-utóbb kiderülhet, hol vannak engedély nélküli kutak (bár a darabszámúk ekkor is ismeretlen marad). 1
