A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 11. Dr. Szanyi János (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar) - Pinjung Zsolt (P-Mont Kft.): Szeged térségi termálrezervoárok nyomásviszonyainak vizsgálata az elmúlt 50 üzemelési tapasztalatai alapján

A 13 kút létesítési adataiból - nyomás (p) függvényében ábrázolva a mélységet (z) - megszerkeszthető a nyomás-mélység profil, külön-külön az 1970 előtti és utáni adatokra. Az ábrázolt pontokra illesztet egyenes meredekségéből kapott nyomás gradiensek alapján megállapítható miként változtak a felsőpannon rétegben a nyomásviszonyok (7. ábra).

Az 1960 és 1970 között fúrt kutak nyomás értékei a hidrosztatikus értéknél 0,28 MPa-al nagyobbak, ami felfelé áramlást jelent, vagyis a felsőpannon réteg, termelés előtti állapotban, táplálta a felette lévő pleisztocén vízadókat. A vízkitermelés negatív hatása mutatkozik az 1980 után létesített kutak értékein. Ezek a 60-as évek alatt fúrt kutakkal közel azonos mélységben lettek szűrőzve, de az ábrázolt nyomásértékek már a hidrosztatikusnál 0,56 MPaal kisebbek azaz szub-hidrosztatikusak, emiatt a negyedidőszaki ivóvizet szolgáltató rétegekből lefelé áramlik víz.

Rétegnyomás (MPa)

0 4 8 12 16 20

7. ábra. Nyomás-mélység profil Szegeden a felsőpannon rétegre kiképzett kutak 1970 előtti

(piros) és 1980 utáni (kék) nyomás adataival

Ha a két időszak nyomásgradiensei közötti különbséget összesítjük közel 0,9 MPa értéket kapunk, ami hozzávetőleg 90 m vízoszlopkülönbséget takar. Meg kell jegyezni, hogy a város