A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története
Az általa fúrt kutak hosszú élettartamúak a műszaki kialakításuk olyan, hogy nem jut le szennyeződés a földfelszín alá. Nem nyit össze egy kúton belül különböző vízadó képződményeket. Tagadhatatlan azonban, hogy Zsigmondy féle kútfúrás lassú és drága. Mikor a Hódmezővásárhelyi Bauer-féle gőzmalomban a vízigény növekedése miatt egy kút fúrása vált szükségessé. Zsigmondy árajánlatát túl drágának találta a tulajdonos maga „megtanulta” a fúrás tudományát és a malomtelepen maga készített egy 334 m mély, fabéléscső nélküli, kisátmérőjű (70-100 mm) kutat, amely 170 1/perc 17 C° hőmérsékletű vizet adott. A kút vízöblítéses, azaz jobb öblítéses eljárással a szárnyas fúró alkalmazásával készült. Elkészülési ideje 6 hét költsége 3000 pengő forint kb. ötödé a Zsigmondy-féle árnak. Probléma felvetés: Ez a fenti „olcsó” fúrás indította el az alföldön a virágzó iparággá fejlődött alföldi-kútfúró dinasztiákat. Az 1890-es évektől kezdte a szakszerűen dolgozó iparosokon kívül, boldogboldogtalan jól-rosszul minden rendszer nélkül fúr kutakat. A fúrások a „dán-rendszer” szerint készültek. Két egymásba dugott kis átmérőjű vascsővel hatoltak lefelé, melyek közül a belső a vízsugarat irányította lefelé a lyuk talpára, míg a külső a vezetőcső a fúróiszap feljuttatására és egyben béléscsőül is szolgált. Ezek a kutak rövid élettartalmúak, nem adnak megfelelő minőségű vizet, elszennyezhetik a megnyitott rétegeket. - Ezt a szöveget a múltbeli a XIX. századi helyzet leírásából vettem, át mennyire érdekes és egyben szomorú, hogy a szakma a mai napig küzd ezzel a problémával. Felvetném még az éghajlatváltozás következményeként a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket, amelyek kínosan emlékeztetnek Zsigmondy Vilmos 1872-es emlékiratában foglaltakra „Az Alföldre, hazánk e Kánaánjára, rendkívüli időjáráskor kettős baj nehezedik. Nagy szárazság idején Saharává, túlságosan nedves időjárás mellett pedig tengerré változik át” írj a és rámutat, hogy mindkét bajt mélyfúrásokkal lehetne orvosolni. Összegzés Miközben a felkészülésen dolgoztam megelevenedtek előttem a múlt nagy tiszteletnek örvendő csodálatos mérnökei és az Ő alkotásaik. Remény formálódott bennem arra, hogy a nagy kihívások idején - úgy gondolom a mi korunk is az - megjelennek közöttünk a korunk Zsigmondyai és megmutatják majd azt az irányt, amit megkövetel az emberi és szakmai tudás tisztelete és becsülete. Zsigmondy Vilmos és Béla és a többiek életén, példáján is láthatjuk milyen nagy az egyes tudományágak adott cél eléréséhez való összefogásának a jelentősége. Előadásom végén szeretnék rávilágítani, arra mekkora szükség van a geológus - hidrogeológus mérnökökre a megfelelő szakemberekre. Milyen fontos szerepe van ma is a szakmát szerető művelő szakembereknek abban, hogy az elkövetkező generációk is egészséges ivóvizet fogyaszthassanak.