A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története
gáztartalom miatt forrni látszott és mésztufa jellegű lerakódásokat eredményezett. Ez a kút akkoriban Európa legmélyebb fúrásai közé tartozott. A kút naponta 1200 köbméternyi 73,8 C° vizet szolgáltatott. Ebből a vízből kezdetben az Artézi fürdőt később a Széchenyi fürdőt látták el forró gyógyvízzel. A kút a felszín alá rejtve ma is működik, és a Városligetben feltörő társával együtt a Széchenyi fürdőt táplálja. A fúrás során geológiailag fontos észlelések - a kiemelt és az áttört rétegek természetének tudományos ismertetése a bennük talált ősmaradványok leírása nagy hasznot jelentett a földtani kutatásnak és a paleontológiának. [2] A városligeti kút volt Zsigmondy Vilmos utolsó kútfúrása, egy körlevélben bejelenti, hogy unokaöccse Béla vezeti tovább a kútfúró céget Ő maga pedig szakértéssel foglalkozik tovább. Zsigmondy Béla 28 évesen veszi át a vállalatot az első „önálló” kútját Káva községben fúrta majd a nagybátyja által előkészített szakértői munka alapján mélyített egy 181,77 m mélyfúrást Gánócon a fürdőtelepen. A felmerülő igények nyomában működési területét áthelyezte az Alföldre, ahol tiszta, egészséges ivóvizet biztosító kutakat kezdett fúrni a legelsőt Hódmezővásárhelyen aztán Szentesen. Nagybátyjával részt vettek az 1878-as Párizsi világkiállításon. Zsigmondy Béla a vízkútfúráson kívül foglalkozott talajkutató fúrásokkal is. Ő végezte például az 1879. évi tiszai árvíz által lerombolt Szeged rekonstrukciójához kapcsolódó talajkutatást (talajkémlelést). A 80-85 cm hosszú, 10 cm átmérőjű félhenger alakú kanálfúróval végezték a mintavételezést a fúrások összes hossza 1073 m-re rúgott. A magyar ipar nagy seregszemléjén is részt vettek 1885-ben, a kiállítás alkalmából megszervezték a bányászati, kohászati és földtani kongresszust. Zsigmondy Béla önálló kiállítóként szerepel, a csarnokon kívül felépít egy fúrótornyot amelyben a fúráshoz használt eszközöket és az elkészült kutak fúrási szelvényeit, helyszínrajzait tekinthették meg. Akkoriban az Alföld legmélyebb fúrásának számító debreceni központi kútját 1885 októberében kezdte kialakítani a fúrás végül 837 m-ben állt meg. Nem lett „ugrókútja” a városnak, a víz tükre 3,6 m mélyen maradt a felszín alatt, de geológiai szempontból az Alföld kőzetviszonyaira vonatkozóan nagyon sok kérdésre adott választ. 1886 őszén az Országház megépítéséhez talajtani vizsgálatokat kellett végezni, amelyet Zsigmondi Bélára bíztak. A vizsgálatok során 18 db fúrást létesítettek, mélységük szükség szerint 9,25 és 29,4 m között változott. Az Országház területén egykor szemétlerakó hely volt. A hulladékréteg alatti kavicsrétegek átfúrása jelentette az igazi kihívást. Az 1886. évben fúrt Püspökladányi kút különlegessége, hogy nagy mennyiségű metángázt szállít a víz. A kiömlő gázt - pályaudvar megvilágítására használták fel. Az 1879-es évi nagy árvíz után újjáépült Szeged vízellátásának biztosítására 1887-ben alig 10 hónap alatt készült el egy 226,69 m mély 21,2 C° hőmérsékletű 1 m magasra felszökő egészséges vizet adó kút. A Budapest sugárút és a Tisza Lajos körút sarkán fúrták le.
