A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története

katonai kormányzója - által tervezett előre megépített falvak várták a beköltözőket. Az ekkor létesített településeket mérnöki pontossággal tervezett utcák, a falu központjában templom, parókia, iskola jellemzi, és ami szempontunkból érdekes kötelező volt minden utcában egy db közkutat létesíteni. [6, 7]

A XVIII. század második felében (1760 körül) már téma volt a köztisztaság (utcaseprés, szemétgyűjtés). Egy utcába telepítették a vágóhidat és a szennyező tevékenységeket mint pl. a bőrfeldolgozókat. A földbe ásott emésztőgödrök voltak az okai a kutak elfertőződésnek (tífusz).

Akkoriban Magyarország élőállatot exportált nyugatra - ez volt a legértékesebb árucikkünk. Ezidőtájt jelentek meg hazánkban a kapás növény kultúrák kukorica, burgonya a szántóföldeken a dohány, repce, cukorrépa. Méztermelés is jelentőssé válik. Megindul a tömeges mezőgazdasági árutermelés. Exportunk felfejlődőben volt, egyre több a gabona, gyapjú, dohány, fémek, nyers félkész vas került külföldön eladásra. Külkereskedelmünk döntő többsége a Habsburg Birodalom örökös tartományai (Ausztria, Csehország) felé irányult.

Az állami posta monopóliummal bír, első gyorskocsija 1824-ben a Bécs Budapest távolságot 30 óra alatt teljesítette. 1830-ban jelenik meg az első postaláda, ekkor alakul az Első Dunai Gőzhajózási Társaság, kezdődik a cukorgyártás. 1832-ben születik az első vasúti törvény amelyben 13 fő vonalat jelölnek ki ebből 7 Budapestről indul. Az első vasútvonal Budapest Vác (1846) 28 km/h sebességgel haladt. A postakocsival 15 km-t körülbelül 2,5 óra alatt lehetett megtenni. 1833-ban jelenik meg az első gőzhajó a Tiszán. 1840-ben már tömeges áruszállítás bonyolódik vízi útvonalon.

A lakosság közegészségügyét tekintve gyakoriak voltak a járványok és nagy volt a gyermekhalandóság is. A kolera ellen heti egy mosakodással lehet védekezni szól a korabeli ajánlás a korabeli ANTSZ-től. Jellemző a himlő, a malária (mocsaras területek, árterek) veszettség, skorbut és a már említett tífusz. [8] A problémák egy részét a fertőzött víz fogyasztásával magyarázták. Az egészséges ivóvíz hiánya különösen az Alföld városaiban mutatkozik meg.

1839-1848 nyara között megépül a Lánchíd, és 1856 karácsonyára közvilágítást kap Budapest egy része (megjelenik a gázszolgáltató - a gázgyár a mai Köztársaság téren állt) [8]

A geometria, a fizika és a mérnöki tudományok fejlődését a mezőgazdaság (földmérés), az ezzel is összefüggő vízépítési munkálatok (közlekedési célú csatornaépítés, folyamszabályozás, mocsárlecsapolás) és a bányaművelés igényei fejlesztették. A más műszaki területeken esetlegesen mutatkozó eredmények azonban nem a tudományokból, hanem a kézműves gyakorlatból születtek. A vegytanon belül a közvetlen hasznot ígérő ágazat, az analízis fejlődött. Nyúlás Ferenc Erdély, Kitaibel Pál Magyarország ásványvizeit térképezte fel. A bányászat, a fellendülő kohászat, a negyvenes évektől a vegyipar igényei az ország ásványkincseinek geológiai és kémiai felmérését is elindították. [8]