A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 8. Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): A hirtelen kialakuló árvizek (flash floods) előrejelezhetősége a DIWA-HFMS vízgazdálkodási üzemirányító rendszerben (esettanulmány bemutatása a Kapos felső vízgyűjtőjére) - 9. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A 2017.05.23-i felhőszakadás Budapesten. Intenzitások, visszatérési idő és további kérdések

5. CXIX., a 2014. évi adatokat tartalmazó kötet A Vízrajzi Évkönyvek CXIX. kötete kiadásának célja az volt, hogy Magyarország 2014. évi hidrológiai mérési és észlelési hálózatát valamint hidrológiai és hidrometeorológiai viszonyait jellemző legfontosabb adatokat egységes szerkezetben összefoglalja, közreadja, valamint a tárgyév hidrológiai és a hidrometeorológiai viszonyait rövidebb tanulmány keretében jellemezze. Ennek megfelelően tagolódik a Vízrajzi Évkönyv felépítése is. Az 1. fejezet, a Felhasználói útmutató, ami az évkönyvben használt jelöléseket, az egyes fejezetek tartalmát, valamint a digitális adathordozó használatát ismerteti. A 2. fejezet egy rövidebb, áttekintő tanulmányt tartalmaz a 2014. év hidrometeorológiai, hidrológiai jellemzőiről és eseményeiről. A 3. fejezet az adatgyűjtő hálózatok (hidrometeorológiai, felszíni vizek (vízmércék, vízhozammérő állomások), talajvízszint-mérő kutak, karszt- és rétegvízszint-mérő kutak, forráshozam-mérő állomások, felszíni és felszín alatti vízminőségi állomások jegyzékét és legfontosabb törzsadatait tartalmazza. A 4. fejezetben a feszíni vizek vízmércéinek napi adatait (reggeli vízállások) táblázatait foglalja magában. Az 5. fejezet az év hidrológiai adatainak feldolgozott, havi és évi jellemzőit összegezi az OMSZ csapadékmérő állomásaira, a vízrajzi hálózatban üzemeltetett hómérő állomásokra, a felszíni állomások vízállására, vízhozamára, valamint a talaj, karszt- és rétegvizek szintjének alakulására, továbbá a források hozamára vonatkozóan. A 6. fejezet az adatgyűjtő hálózatok áttekintő térképeit tartalmazza. A 2014. évi adatokat tartalmazó CXIX. kötet digitális tartalmát nem optikai adathordozó, hanem a számítástechnikai eszközökkel USB-felületen kommunikáló bankkártya méretű memóriakulcs, ún. kártya-pendrive (KPD) tartalmazza. Kezelőfelülete a korábbi kötetek esetében már megismerthez hasonló, ennek megfelelően a tartalom böngésző-szoftverekkel a tematikus képikonokra kattintva érhető el. A kártya-pendrive digitális (pdf) állományokban tartalmazza az évkönyv nyomtatott változatát, a hómérő állomások adattábláit, a felszíni vizek napi vízállás-, vízhozam- és hőmérséklet adatait. Ugyancsak pdf-állományokban érhetők el a talaj-, a karszt- és a rétegvízszintek napi adatait és a források hozammérésének eredményeit tartalmazó, úgynevezett Mi-táblák. A felszín alatti vizek menüpont alatt további két tartalom, a felszín alatti vizek minőségét jellemző 2014. évi adatok, valamint az egyes településeken, illetve víztesteken kitermelt vízmennyiségek kumulált értékei érhetők el. A kártya-pendrive-on tanulmányozhatók az adatgyűjtő hálózatok részlettérképei, amelyek 1:200 000 méretarányúak és az EOTR szelvényezésének megfelelőek. Ezek a vízrajzi hálózat részét képező vízmércék, talaj, karszt- és rétegvízszint-mérő kutak, források és a felszíni és a felszín alatti vízminőségi állomások, valamint az MFGI állomásai mellett az OMSZ csapadékmérő állomásai, továbbá a vízrajzi hidrometeorológiai állomások elhelyezkedését szemléltetik. A meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat, a vízrajzi hálózatot kiegészítő felszín alatti vizek adatait az MFGI bocsátotta rendelkezésre. A 14. ábra a kötet címlapját, a 15. ábra a Tartalomjegyzéket, a 16. ábra pedig a digitális változat bejelentkező képernyőképét mutatja be. A 17. ábrán pedig az állomáshálózatok elemeinek térbeli elhelyezkedését bemutató egyik (26 - SZEGED) térképszelvény látható.-8-

Next

/
Thumbnails
Contents