A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 12. Salamon Endre (NKE Víztudományi Kar): Ivóvízhálózatok hidraulikai modellezéséről szóló szakdolgozatok készítésével kapcsolatos tapasztalatok
A vízminőségi modellezéshez bemenő adatok azonban egy magasabb adatigényű kategóriát jelentenek. A tisztított víz összetételére történik rendszeres mérés, tehát a mennyiségi peremfeltétel megadható egyes komponensekre, azonban az elosztóhálózaton a kinetikai paraméterek nehezen foghatóak meg. Építőmérnök hallgatók esetében a tantervben kisebb súllyal szereplő kémiai, vízkémiai ismeretek is nehezítik a vízminőségi modellezés témák indítását, környezetmérnök hallgatók esetében ez nem okoz gondot. A vízminőségi modellezés pontján a két szak igen jól kiegészíti egymást (építős: modellépítés, hidraulikai hitelesítés; környezetés: mintavétel, vízminőség vizsgálat, kinetikai paraméterek meghatározása). A bevezetésben közölt számokból látható, hogy ugyan a hálózathidraulikai témában Baja lépést tartott a korral és a 43 éven át végig folyamatosan folyt ilyen téren a munka, azonban a hálózathidraulikai témájú dolgozatok száma messze nem volt olyan magas, amilyen lehetne. Ha a 2010 utáni adatok mellé tennénk a jellemző alacsonyabb hallgatói létszámot, akkor azt kapnánk, hogy az ebben a témában szakdolgozó hallgatók aránya nőtt. A téma népszerűségének több oka is lehet. Az egyik igen nagy előny, hogy a módszertant már ismeri a hallgató, tehát kevesebb önálló elméleti kutatásra, kiegészítésre van szüksége. A modell természete is csábító, hiszen akár valóságtól elvonatkoztatott megoldásokat is lehet elemezni. További előny, hogy az adatbeszerzés általában könnyű, a modell gyorsan felépíthető és rövid időn belül látványos eredményeket produkál. Ez utóbbi azonban már egy hátrányt is rejt magában: a rutinszerű modellépítésben gyakran elfelejtődik a vizsgálat eredeti célja, vagy a kapott adatok önálló elemzéséhez kevésnek bizonyul a fantázia. Sok esetben az a veszély is fennáll, hogy a hely, ahonnan a hallgató a könnyű adatszerzés érdekében a modellezéshez szükséges adatokat beszerezte éppen nem problémás, nem vet fel olyan kérdéseket, amiket modellezéssel kellene megválaszolni. Tehetségesebb hallgatókat az is távoltarthat a témától, hogy a hidraulikai modellezés terén nehéz újszerű, kiemelkedő eredményt felmutatni, akármilyen jól old is meg alaki egy problémát a segítségével és akármilyen bravúrosan elemzi is az eredményeket, maga a módszer és a gondolatmenet olyan, amit már sok ideje alkalmaztak és már nagyon sok hallgató előadott. A témaválasztás kulcskérdése azonban nem csak az, hogy a hallgatónak mekkora igénye van egy témára a szakdolgozatához, hanem sokkal inkább az hogy, 1.) képes-e valami hozzáadott értéket nyújtani a modellezés, és ha igen, akkor 2.) mekkora igény van hálózathidraulikai modellekre? Az első kérdésre önként adódik az a válasz, hogy a településen kialakuló nyomásviszonyok, vízkor és vízminőség, a vészhelyzetek elemzése miatt mindenképpen szükség van a modellezésre, még akkor is, ha tapasztalati alapon régóta jól működő rendszerekről van szó. Ennek oka, hogy a meglévő elosztó rendszerek túlméretezettek, elöregedettek, javításuk és fejlesztésük folyamatos feladat, amihez a modell jó kiindulási alap lehet. Tényleges költségmegtakarítások közül a legfontosabbként a legjobb hatásfokú hálózati szivattyúzás kialakítását lehet a modellezés feladatai közé sorolni. Ennek a célnak az elérésére, megfelelő kalibrációs adatok felhasználása és eredmény kiértékelés mellett a szakdolgozatokhoz készült modellek tökéletesen alkalmasak lehetnek. Nehezebb megítélni a második kérdést, a modellre való igényt. Ha a fő kérdést, az energiafogyasztást vizsgáljuk, akkor először is feltűnik, hogy egy vízmű egészének költségeinek mintegy 15%-át teszi ki az energiaköltség, ennek 70%-át a villamos energia. (Krenner, Róbert, és mtsai., 2013). Hogy ez az energia hogyan oszlik meg az ivóvíz és a szennyvízkezelés között, arról nincs, vagy erősen változó adatok találhatóak csak. Az ivóvíz szivattyúzása során a nyersvíz és a tisztítási technológia szivattyúi mellett a hálózati 4
