A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 11. Ötvös Viktória (Soproni Vízmű Zrt.): Kutak üzemeltetésének optimalizációja a Sopron-Fertőd térségi vízellátó rendszer Sopronkőhida-Kistómalom-Csalánkerti vízbázisán
A frekvenciaváltóval rendelkező szivattyúk esetében általános tendencia, hogy a hozam csökkenésével kedvezőbb fajlagos energiafogyasztás jelentkezik (4.1 fejezet). A hozamok és a víztermelés csökkentését azonban a vízigények biztonságos kielégítése miatt nem lehet elvégezni. Az 1.3.2 fejezetben hidrogeológiai megfontolásból hozamcsökkenést javasolt kutak (TM-1, TM-2, CS-1, C-l) esetében sajnos a hozam csökkentése pont nem jelent energia megtakarítást, esetleg kisebb szivattyúk beépítésével érhetnénk el jobb fajlagos energia felhasználást. A legnagyobb vízkivétellel jellemezhető rétegre (60-80 mBf) telepített kutak között az üzemeltetés során egymásrahatás figyelhető meg, így itt is javasolt a rétegből kivett vízmennyiség csökkentése (1.2 és 1.3.2fejezetek). Az U-2 és a KÉ-9 jelű kutak esetében a hozam csökkentése a fajlagos energiafogyasztás csökkenését is jelenti, a II/A jelű kút esetében azonban nem. A vízmennyiség biztosítása érdekében, ha e kutakat alacsonyabb hozammal termeljük, akkor megnövelt üzemidővel, állandó üzemben szükséges őket működtetni. A 100-120 mBf közötti szintre települt kutak esetében az A-4/A jelű kútnál romló hidraulikai állapot miatt javasolt a hozam csökkentése, mellyel fajlagos energia csökkenést érhetünk el. Ugyanezen a szinten szűrőzött A-5 jelű kútnál és a szivattyúcserét követően az A-2 jelű kútnál sem ajánlom a hozam változtatását. Az A-8 jelű kútnál lehetséges a hozam kismértékű emelése, de a betétszűrőzés és a beépített szivattyú teljesítménye miatt erre maximálisan 150 m3/nap kapacitás a keret. A következő vízadó szint esetében a KÉ-8 jelű kút hatalmas tartalékkal rendelkezik (>1000 m3/nap), de a szivattyú alulméretezett, így nem használható ki a szabad kapacitás. Hasonló a helyzet az R-2 jelű kútnál is, bár itt lényegesen kisebb tartalékról beszélhetünk (200 m3/nap). Ugyanakkor ezen a szinten a C-l, TM-1 és CS-1 jelű kutak hozamának csökkenése indokolt a romló hidraulikai állapot miatt. Az A-7 helyett jelenleg az A-6 jelű kút üzemel, melyek azonos, a legsekélyebb vízadó réteget szűrőzik. A jelenlegi hozamokat egyelőre nem változtatnám, de az A-7 jelű kút melléfúrásos felújítását követően javasolom annak kismértékű emelését. A III/A jelű kút szintén jelentős tartalékkal rendelkezik (>1000 nrVnap), de a jelenlegi szivattyú kapacitások mellett ebből csak 300 m3/nap körüli érték használható ki. Idei kútkamerás vizsgálat eredménye alapján, a hozam fokozatos növelése előtt, javasolom a mechanikai kúttisztítás elvégzését. Kutak üzemeltetésének optimalizációja a Sopron-Fertőd térségi vízellátó rendszer Sopronkőhida-Kistómalom-Csalánkerti vízbázisán * 2017 45
