A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 6. Kondor Gergely (KDVVIZIG): Lézerszkennelés-Eredmények és tapasztalatok
Dr. Kovács Péter: A Római-part kisvízfolyásainak hidrológiai vizsgálata Pilisszentiván község Ny-i határában ered, majd a település elhagyása után dél-kelet felé haladva Solymár ipari övezetében fogadja a Határréti árok vizét. Ez utóbbinak vizét Pilisszántó üdülőtelepnél tározóvá duzzasztották. Ezután továbbra is dél-kelet felé vezeti le a vizeket. Szállított vizének mennyiségét több ér növeli. Vízhozama kiegészülve Budapest III. kerületének természetes vizeivel az Újpesti vasúti hídtól északra, a Római part déli részén torkollik a Dunába annak 1654,5 fkm-ében. Az Aranyhegyi- és a Határréti-patakok völgye a Dunazug-hegység tagjai közötti, északnyugat-délkeleti irányú, törésvonalakkal határolt tektonikus árokban található. Északra a Pilis-hegység Pilis-Kevély vonulata, délre a Budai-hegység Csúcshegy-Nagyszénás vonulata határolja, amelyek felépítésében főként a felsőtriász mészkő és dolomit játssza a főszerepet. Az 1-2 km széles, nyugat felé elkeskenyedő, majd triász rögökkel lezárt tektonikus árok kitöltésében az eocén kőszéntelepekkel kezdődően szinte teljes paleogén rétegsor található. A felszínen, a patakok mentén azonban (a kisebb mellékágak forrásterületeit leszámítva, ahol az említett idősebb harmadidőszaki és mezozoós kőzetek is a felszínen lehetnek) az oligocén agyagon kívül már csak a jégkorszak során felhalmozódott folyóvízi-ártéri üledékeket, szél által szállított löszt és futóhomokot, löszös homokot és vegyes kifejlődésű, un. fluvioeolikus homokot találunk, szeszélyes felszíni elteljedésben. A patakok ezekben a laza, finom szemcsés kőzetekben alakítják a medrüket; árterüket a legtöbb helyen holocén öntésiszap borítja. Vízgyűjtőterületén nagyrészt szántóföldi művelést, szórványosan erdőségeket, gyümölcsösöket és kopár felszíneket találunk. A vízgyűjtő alsó részén jelentős a beépített területek részesedése. A patak vízjárása heves, hordaléka sok. A medrét jelentős hosszban az árvízhozamok levezetése érdekében rendezték. (Pécsi 1958.) 2.3. A Barát-patak vízgyűjtőterülete A Barát-patak vízgyűjtőjét dél felől a közvetlen dunai vízgyűjtőterület mellett az Aranyhegyipatak, nyugatról és északról pedig a Dera-patak vízgyűjtője határolja. Vízgyűjtőterületének • • • 2 kiterjedése mindössze 14,0 km . A Barát-patak Csobánka keleti határában, Dalina-pusztától északra, a Máj dán nyeregben ered. Ezen a szakaszon Máj dán-patak a neve. Először keleti irányba folyik és néhány ív megtétele után Budakalász belterületén, gyarapodva a helyi vízfolyás vizével, dél-keletre, majd délre fordul. Budakalász déli határában, Budapest III. kerület északi részén torkollik a Szentendrei- Dunaágba annak 2,34 fkm-énél. A Barát-patak a Dunazug-hegység egy kisebb, északnyugat-délkeleti irányú, törésvonalakkal előjelzett tektonikus völgyében található. Délre a Pilis-hegység Oszoly-tető-Kevély vonulata határolja, melyek felépítésében főként a felsőtriász mészkő és dolomit játssza a főszerepet. A völgyet paleogén rétegsor tölti ki, melynek legfiatalabb tagja a felszínre is kibukkanó oligocén kiscelli agyag. A patakok mentén azonban (a kisebb mellékágak forrásterületeit leszámítva, ahol kisebb foltokban az említett idősebb harmadidőszaki és mezozoós kőzetek is a felszínen lehetnek) ez utóbbin kívül inkább csak a jégkorszak során felhalmozódott folyóvízi-ártéri üledékeket, szél által szállított löszt és futóhomokot, löszös homokot és vegyes kifej lődésű, ún. fluvioeolikus homokot találunk, szeszélyes felszíni elterjedésben. A patak ezekben a laza, finom szemcsés üledékekben alakítja a medrét; árterét a legtöbb helyen holocén törmelékanyag és öntésiszap borítja. 7
