A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 10. Hofer Laura (ÉDUVIZIG): Jenői-patak beszakadása

Hofer Laura

MHT XXXIV. Országos Vándorgyűlése

3.2. Szent Borbála kutatóakna

Szente István geológus a szükséges engedélyek birtokában kezdte el kutatni a jelenség hátterét. Ennek érdekében a helyszínen egy kutatóakna készül és a Szent Borbála nevet kapta a bányászok védőszentje után.

7. ábra Szent Borbála kutatóakna

A meder beszakadása mögött vélhetően helyi geológiai adottságok állhatnak. A geológus által jól ismert ennek a területnek a rétegződése. A Nézsai víznyelő kutatása során feltárt barlang, illetve az úgynevezett Felsőpetény Nagy-kavema környezete is hasonló rétegződéseket mutat, mint a Bánki beszakadás környezetében feltárt talaj.

8. ábra Felsőpetényi Nagy-kavema 6