A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Bozán Csaba (NAIK ÖVKI): Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei
7. A tervdokumentációval rendelkező meliorációs művek területi állapotfelmérésnek lehetőségei, módszerei Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a magára hagyott, fenntartatlan talaj csőrendszerek kényes pontja a nyílt gyűjtő. Ez a csatorna könnyen jelentősen feliszapolódhatott és ez a lerakódás elzárhatta a szívók kitorkolását, így a szívókból nem tudott kifolyni a víz. Ugyanakkor, ha sikerül a szívók helyét feltárni és a gyűjtőt kiiszapolni, a szívók állapotáról tisztíthatóságáról könnyen információkat szerezhetünk. Egy rekonstrukció során könnyű a nyílt gyűjtő eredeti állapotát helyreállítani és a drénszívókat kitisztítani. Az alvízi oldalról a drénmosó berendezés beküldésével az is rögzíthető, hogy hol van (a gyűjtőtől hány méterre) olyan akadály a csőben (akár törés, beszakadás révén is), ami mindenképpen feltárást, javítást igényel. A zárt gyűjtős rendszer állapotfelvétele nehezebb. Ehhez ugyanis a gyűjtő ellenőrző/tisztító aknáit kell megtalálni, feltárni és olyan helyzetet teremteni, hogy az aknába le lehessen menni. Az aknabeli állapotok, majd a gyűjtővezeték elsődleges szemrevételezése ad információt arról, hogy mennyire üzemképes a rendszer ezen része. A drénmező teljes működőképességéről nehéz elsődleges információkat szerezni. Mivel itt egy összefüggő gravitációs rendszerről van szó, annak bármely hibás (tönkrement, eltömődött, feliszapolódott) eleme blokkolhatja az egész rendszert, vagy legalább is egy részét. Ebben a szakaszban az állapotfelvétel nem terjed ki a cső minőségi paramétereinek vizsgálatára, mely szintén indokolt. Amennyiben vannak annak jelei, hogy a drénszívók működnek, akkor azt kell feltételezni, hogy a cső anyagában nem állt be olyan változás, amely szilárdsági paramétereit rontotta volna, így a cső a terhelést változatlanul bírja, nem roppan össze, tehát működőképes. Fontos kitétel, hogy a területet használókkal felvegyük a kapcsolatot, ugyanis ők tudják megmondani, hogy van-e a szívókon kifolyás, illetve, hogy a terület vízgazdálkodási állapota kedvezőbb-e, mint hasonló, más területeké. A szívónak, mint csőnek az állapotáról akkor lehet valamit megtudni, ha erre alkalmas eszközt végigvezetünk a csövön. Ez lehet egy nagynyomású mosóberendezés, ami egyúttal a cső kitisztításáról is gondoskodik vagy kamera, amelynek segítségével képet kaphatunk a csőbeli viszonyokról. Kiemelt szerepe lehet a távérzékelési módszerek alkalmazásának (9. ábra). A felvételeknek lehetőség szerint eső után (2-3 napos, kb. 25 mm), illetve vetetien, elmunkált (homogén) talajon kell készülniük, mely nagyban korlátozza használatát. Kiemelendő, hogy az általunk vizsgált mintaterület kifejezetten alkalmas tanuló területnek, ugyanis működő és nem működő 11
