A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Bozán Csaba (NAIK ÖVKI): Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei
Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei 'Bozán Csaba - 'Körösparti János - Andrási Gábor - 'Túri Norbert - ' Valentinyi Károly -2Fabó István - 3Fehér Ferenc 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI), 5540 Szarvas, Anna-liget 8., e-mail: bozan.csaba@naik.ovki.hu 2 „KÖRÖS-AOUA” Kft., 5561 Békésszentandrás, Szentesi út 4., e-mail: koros-aaua@koros-aaua.hu 3 AOUA DRAIN BT., 8230 Balatonfüred, Helka utca 7., e-mail: aaua-drain@maze.hu 1. Bevezetés A rendszerváltás előtti komplex meliorációs beavatkozások alapvetően a szántóföldi termelés feltételeinek javítását célozta. A meliorációnak, mint eszköznek az volt a feladata, hogy ezeket a kedvezőtlen adottságokat szüntesse meg, vagy legalább is jelentősen javítsa a termelési feltételeket. Az 1970-es évek elején még döntően csak a Dunántúlon voltak meliorációs munkák (Vas és Zala megyében az un. “őrségi módszerrel” épített drénezés és vakonddrénezés kombinációja), de ekkor is épültek már (Zalaegerszeg és Körmend térségében) talajcső mezők égetett agyag csövek felhasználásával. Az igazán jelentősek az 1980-as években végzett meliorációs beavatkozások voltak. 1981-ig a táj formálást a spontaneitás jellemezte. Először a 20/1981. (XT 19.) MÉM számú rendelet írta elő konkrétan a meliorációs tervek tájrendezési tervrészeinek elkészítését (a tervezési szintjei a következők voltak: tájrendezési terv; térségi meliorációs terv; üzemi meliorációs terv; részleges (nem komplex) meliorációs terv; kiviteli terv). Tájrendezési tervet a 3000 ha-t meghaladó meliorálandó területre akkor kellett készíteni, ha a térségi, vagy üzemi meliorációs terv a tájrendezési feladatokat önálló fejezetben nem tartalmazta. Részleges meliorációs tervkészítésekre, az üzemi meliorációs tervek tartalmi és formai előírásai vonatkoztak. A melioráció legfontosabb műszaki és gazdasági kérdéseit tájrendezési szempontból is megfelelő ágazati szabványok, irányelvek, tervezési segédletek tartalmazták. A meliorációs beavatkozások a korszerű vízjogi engedélyek megjelenését követően mindig tartalmaztak vízrendezési munkákat is, amelyek vízjogi engedély kötelesek voltak. A nyolcvanas években egyértelmű volt, hogy a megvalósult beavatkozásokról megvalósulási dokumentációt kellett készíteni, amelynek alapján vízjogi üzemeltetési engedélyt adtak ki. Ezek a meliorációs beavatkozások az akkori nagyüzemi (tsz, állami gazdaság) igényeknek megfelelően készültek, ami nem esik egybe a kisüzem (családi gazdaságok) igényeivel. A rendszerváltás, az állami gazdaságok szétesése és az állami tervező vállalatoknak az 1990-es évek elején történt megszűntetése azzal is járt, hogy a művek részben gazdátlanná váltak, illetve a dokumentációk nagy része feltételezhetően elveszett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízása alapján a NAIK ÖVKI vállalta, hogy feltárja, összegyűjti a meliorált területekre vonatkozó információkat, meghatározza azokat a fellelhető, konkrét forráshelyeket, gyűjtési módszereket, ahonnan az elkészült meliorációs terveket, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyeket össze lehet gyűjteni, valamint felméri a még jelenleg is működő rendszerek feltérképezésének lehetőségeit. Célul tűztük ki egy olyan adatbázis létrehozását (4 verzió különböző adattartalommal), mely a potenciális felhasználók (döntéshozók) számára releváns, hasznosítható információkat tartalmaz a meliorált területekre vonatkozólag. 1
