A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 5. Hornyák Sándor (ATIVIZIG): A magyarországi Maros-mente gazdasági és társadalmi bemutatása

Helye az ország térszerkezetében

Az ország térszerkezetét tekintve a vizsgálati terület periférikus helyzetben fekszik, távol az ország társadalmi és gazdasági akciócentrumaitól. Bár területén több „modernizációs tengelyként" és „térszerkezeti elemként" azonosított vonal (pl. Budapest körüli külső városgyűrű: Szeged, Hódmezővásárhely, Orosháza; Szegedi-Arad regionális tengely) áthalad7, ezek azonban e periférikus régióban nem képviselnek olyan térszervező erőt, amely az általuk érintett települések lemaradásának csökkentésére, az együttműködés intenzívebbé tételére vagy gyorsított modernizációjára képesek lennének, jelenlétüket inkább csak egyfajta „lassított hanyatlás" jelzi.

Az OFTK Szegedet regionális pólusként, Hódmezővásárhelyét regionális alközpontként jelöli ki.

A legkarakteresebben a térszervező elemekként azonosított vonalaktól távol eső területek jelennek meg, ezek Magyarország társadalmi és gazdasági mutatóik alapján leginkább hanyatló térségei közé tartoznak.

Településsűrűség

A vizsgált három belvízvédelmi szakasz teljes településsűrűsége az Alföldre jellemző (1,6 település/lOOkm2), tehát nagy lélekszámú és nagy külterületű települések sorakoznak egymás mellett. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati területen a települések szélsőséges eloszlásával találkozhatunk. Csongrád megye keleti peremén egy kis területen szinte Zala megyére jellemző településsűrűséggel találkozhatunk (5,84 település /100km2), addig a hódmezővásárhelyi járásban az érték 1 település/100km2-nél is kevesebb.

Agglomerációk

A vizsgált terület délnyugati szegletében a KSH által agglomerálódó területként azonosított településcsoport helyezkedik el. A Szegedi nagyvárosi településegyüttes a vizsgált települések közül Deszket, Ferencszállást, Klárafalvát, Kübekházát, Tiszaszigetet, Újszentivánt, valamint Újszeged- Szőreg városrészt öleli fel. Ezen települések között a kölcsönhatás és a települési funkciók elosztása sokkal szorosabb, mint a terület többi települése között. Közös jellemzőjük a gyorsabb modernizáció, a népesség gyarapodása vagy szinten maradása. Ferencszállás és Klárafalva kivételével a települések a szegedi kistérséghez tartoznak, amely Szeged megyei jogú város gesztorságával szorosabb agglomerációs együttműködést valósított meg. A OTK-ban kijelölt szegedi agglomerálódó térség a lehatárolt nagyvárosi településegyüttes határán jóval túlterjed, határai Makó és Hódmezővásárhely keleti pereméig nyúlnak.

Orosháza funkcionálisan az OFTK-ban (1/2014. (I. 3.) OGY határozat) kijelölt Békési agglomerálódó térséghez kapcsolódik. Battonyát az OFTK egy távlati, határon átnyúló, Arad környéki agglomerálódó térség tagjaként azonosítja.8

7 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció; 2014;

8 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció; 2014;