A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 5. Hornyák Sándor (ATIVIZIG): A magyarországi Maros-mente gazdasági és társadalmi bemutatása

fogyatkozási folyamat területileg szegmentáltam zajlik le, ezért a vizsgált terület demográfiai súlypontja egyre inkább a délnyugati periféria felé tolódik el. Míg a vizsgálati időszak kezdetén az agglomeráció csak a népesség 10%-át tömörítette, addig ez a szám 2016-ra már 16%.

A természetes fogyás mellett a vándorlás az a folyamat, amely a települések lélekszámát leginkább meghatározza. A terület települései zömében népességet veszítenek a vándorlásnak köszönhetően, ám az elvándorlás nem minden települést sújt egyenletesen. A vándorlási folyamat kedvezményezett települései a jobbára a szegedi agglomerációhoz tartozó falvak. Az agglomerációtól távolabb eső települések Mártély kivételével úgy tudnak pozitív vándorlási trendet felmutatni, hogy területükön idősek otthona működik.4

A vizsgálati terület településein észlelt vándorlási trend, 2002-'13; A pozitív vándorlási egyenlegű évek száma szerint; Jelkulcs: a pozitív vándorlási egyenlegű évek száma = 12-10(3); = 8-9(1); = 6-7(5);

= 4-5(8); =2-3(22); =0-1(7);

Az Újszeged-Szőreg és Algyő nélkül számított terület népessége országos viszonylatban is elöregedő. A 2011-es népszámlálás adatai egy fogyatkozó és már elöregedett társadalom korfáját mutatják, ahol az idősek száma jelentősen meghaladja a fiatalokét.5

4 TEIR Helyzet-Tér-Kép adatok, 2002-'13 közötti adatai; https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep

5 KSH Népszámlálás, 2011; Területi adatok; Településsoros adatok kivonatai; Békés megye, Csongrád megye http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/06/06 4 1 2 l.xls: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/04/04_4_l_2_l.xls