A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Nagy László (BME): Buzgárhomok vizsgálata a 2014. évi Dráva árvíznél
A határgörbékkel kapcsolatban két fontos megállapítást lehet tenni: • Nem jelenti a jelen megállapítások helytelenségét az, ha a jövőben a határgörbéken kívül eső szemeloszlást tapasztalunk egy buzgárnál. Ezek a görbék azt mutatják, hogy a magyarországi rétegviszonyok között, az itteni hidraulikus állapotoknál ezek a talajok mosódnak ki. Megismételve a korábbi megállapítást, nem szabad elfelejteni, hogy megfelelően nagy víznyomással minden talaj elmosható (csak a jet-grouting technológiára, vagy néhány rosszul alapozott nagygát tönkremenetelére kell gondolni). • A finom frakció oldali határgörbe meghatározásánál szempont volt a Milléri minták kizárásának elkerülése a 66 mintánál. Ezért az alsó határgörbe viszonylag széles tartományt jelöl ki (4. ábra). Jelenleg, úgy tűnik, hogy az alső határgörbék megrajzolásakor 1/3-ad nagyságrenddel a határgörbe a durva frakció felé eltolható lenne (ld szaggatott vonal a 4. ábrán). Sőt még jobb megoldás, ha tört vonallal közelítenénk a finom frakció oldalát. Egy-egy kisebb területre a 66 minta által meghatározott, a 4. ábrán is bemutatott határgörbénél szűkebb határgörbék is adhatók, így például a Nagy-Dunára és Mosoni- Dunára (Nagy 2014) szerintiek, amelyeknél nem feltétlenül kell egyenessel közelíteni a határoló felületet. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a Dráva menti törpebuzgároknál is ugyanaz a szem eloszlási görbesereg jelentkezik, mint a közepes és nagy buzgároknál, csak itt a víznyomás, a hidraulikus gradiens nem nem volt elég nagy (illetve a védekezők aktivitása volt megfelelően nagy), hogy a buzgárok nem fejlődtek tovább. Tehát a buzgárképződésre veszélyes talajok nem függnek a kialakult hidraulikus gradienstől. 7. kép A Duna jobb part 11+035 tkm szelvényben található buzgár az ellennyomó medence mentett oldali lábától 2 m-re, elfogása egy félköríwel történt. Már nem veszélyes, a meredek domborzati viszonyok miatt kb. 2800 zsákot építettek be a teljesen felázott talajra a 2013. é\n ánnznél. Irodalom de Wit G.N., Sellmeijer J.B. Penning A. (1981): Laboratory tests on piping. Proc. 10th Int. Conf. Soil Mechanics and Foundation Engineering, Stockholm, June 1981, Balkema, Rotterdam, pp. 517-520.
