A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Nagy László (BME): Buzgárhomok vizsgálata a 2014. évi Dráva árvíznél

Hely

Talaj megnevezés

Lanka sztp. műtárgy burkolat

közepes és finom homok

Fekete-víz jp. 1+850

közepes és finom homok

Fekete-víz jp. 2+034

közepes és finom homok

Fekete-víz jp. 2+056

közepes és finom homok

Dráva bp. 4+570

iszapos homok

Dráva bp. 5+800

iszapos finom homok

Dráva bp. 9+916

közepes és finom homok

Dráva bp. 18+227

közepes és finom homok

Dráva bp. 18+230

közepes és finom homok

Dráva bp. 18+232

közepes és finom homok

Dráva bp. 18+410

közepes és finom homok

Dráva bp. 18+913

iszapos homok

1. táblázat Buzgárok vizsgálatának helye a 2014. Dráva mintánkon

A Dráva árvíznél a buzgárokból kimosott talajoknál a szemeloszlási görbék (1. ábra), és a görbékből képzett jellemzők (2. táblázat) szűk határok között változtak, lényegesen szűkebb határok között, mint a 66 minta alapján meghatározott határgörbék.

Hely

dió

de,o

Cu

dso

Cc

Lanka sztp. műtárgy burkolat

0,126

0,23

1,83

0,3

0,97

Fekete-víz jp. 1+850

0,096

0,325

3,4

0,38

1,15

Fekete-víz jp. 2+034

0,079

0,18

2,29

0,22

0,86

Fekete-víz jp. 2+056

0,088

0,251

2,87

0,35

0,89

Dráva bp. 4+570

0,053

0,21

3,99

0,27

1,63

Dráva bp. 5+800

0,08

0,167

2,1

0,195

0,9

Dráva bp. 9+916

0,083

0,179

2,16

0,2

1,03

Dráva bp. 18+227

0,076

0,167

2,1

0,19

0,89

Dráva bp. 18+230

0,071

0,118

1,65

0,15

0,98

Dráva bp. 18+232

0,075

0,138

1,84

0,17

0,91

Dráva bp. 18+410

0,058

0,167

2,89

0,2

0,93

Dráva bp. 18+913

0,037

0,193

5,23

0,26

1,38

2. táblázat A 2014. évi buzgárok mintavételi helyei és fontosabb mérési eredményei A szemeloszlási görbe lefutása, a talajok osztályozása

Megállapítható, hogy a buzgárból kimosott talajok jól definiálhatók, a szem eloszlási görbéik minden esetben folyamatos lefutásúak, természetes talajokban általánosan előforduló jelleget mutattak. Az összes görbét egy szemeloszlási ábrára felrakva, egyértelműen megállapítható, hogy a görbék egy relatíve szűk sávot jelölnek ki, a szemcsék mérete a szemeloszlás szűk tartományát öleli fel (1. ábra). Ebben a sávban (iszapos homok, finom homok, közepes homok) a talajoknak már nincs számottevő kohéziója, ugyanakkor a talajszemcsék tömege olyan kicsi, hogy az áramló víz el tudja mozdítani a szemcséket (1. ábra). Meg kell azonban jegyezni, hogy megfelelően magas hidraulikus gradienssel minden