A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 16. Dr. Nagy László (BME): Árvízvédelmi gátak hossza a Kárpát-medencében
Töltéskilométer Amennyire egyedülállóak világviszonylatban Magyarország (93000 km“) topográfiai adottságai a Kárpát-medencében8, ugyanannyira egyedülálló az a hatalmas munka, amit az itt élő nép vállalt az árvízmentesítéssel az életkörülmények javítása érdekében. A topográfiai viszonyokhoz igazodó védelmi rendszert Magyarországon 4200 km, a Kárpát-medencében több mint 11000 km hosszú árvízvédelmi gáttal jellemezhetjük. Világviszonylatban is egyedi összefogással készült el a Kárpát-medence árvízvédelmi rendszere a XIX. században, annak ellenére, hogy a visszatérő árvizek következtében kialakult gátszakadások miatt újra és újra elöntésre került a már ármentesített terület. Az elöntések kárától és az ismétlődő gátmagasítások költségétől időnként elkedvetlenedő gazdákban a társulatok, a társulati mérnökök eltökéltsége tartotta a reményt, egy biztonságos élet megteremtésére. Az árvízi veszélyeztetettség megfogalmazásánál Magyarországon többször szerepelt az a definíció, hogy hazánk árvízi veszélyeztetettsége semmilyen más Európai országhoz nem mérhető. Ezt a 2. ábrával támasztották alá többen is száz év leforgása alatt. Bár a forrás megnevezésével problémák voltak, az ábra tartalmi eredete ismert, az adatok eredetileg Kvassay (1900, 1916) munkájában tűntek fel: „Magyarország ármentesítési munkálatainak párja — terjedelemre és fontosságra nézve — nem található. Európa legrégebben töltések közé fogott folyója a Po. A folyónak csupán a Ticino és Panaro mellékfolyók közti szakasza tehető párhuzamba a mi ármentesítéseinkkel, mert a Ferrarán alul eső rész már a tenger befolyása alatt áll. A töltések hossza e szakaszon 525 kilométer, a védett terület 700000 hektár. A Po völgye után a legnagyobb ármentesítés Európában a Loire völgyében található. A Loire töltéseinek hossza 483 kilométer, a védett terület 95000 hektár. Elollandia világhírre tett szert a folyók és tenger elleni védelmi töltéseivel, szivattyútelepekkel egybekapcsolt lecsapoló csatornahálózatával. — Elollandiának egész művelés alatti területe mintegy 2500000 hektár, tehát sokkal kisebb, mint a Duna és a Tisza völgyében ármentesített és csatornázott terület; ennek valamivel több, mint fele van ármentesítve (mintegy 1300000 hektár), míg a kiszárított tavak és tengerek területe 85000 hektárt tesz ki. Csakis Oroszországban és Amerikában vannak kiterjedésre nagyobb árterületek és mocsarak, azonban ezeknek sem ármentesítése, sem lecsapolása nem áll az intenzivitásnak azon a magas fokán, mint a mi ártereinké. De nem csupán az képezheti büszkeségét a magyar közgazdaságnak, hogy ily nagy munkálatokat — melyek egy másik honfoglalással mérhetők össze — aránylag alig 50 év alatt, sőt ha szorosan vesszük, alig 30 év alatt végre tudott hajtani, hanem még inkább az a körülmény, hogy mindezt jóformán saját erejéből végezte. Mert habár az állam erkölcsi támogatását az érdekelt birtokosság mindig a legnagyobb fokban élvezte, sőt hellyel-közzel az anyagi segítségtől sem zárkózott el — mégis el kell ismernünk, hogy sehol ily nagyszabású munkát — az államnak kevesebb megterhelésével még nem hajtottak végre, mint minálunk.” A XIX.-XX. század fordulóján az árvíztől mentesített terület a Duna völgyében 1247383 hektár (12474 km2), a Tisza völgyében 2585103 hektár (25851 km2), Magyarországon összesen 3,83 millió ha (38300 km2) volt. „A társulati védtöltések hossza a Duna völgyében 2824 kilométert, a Tisza völgyében 3555 kilométert, együttvéve 6379 kilométert tesz ki.” (Kvassay 1916) Kvassay könyvében Hollandia árvízvédelmi gátjainak hossza 1504 km-ben volt megadva. Ezeket az adatokat veszi át Lampl H. 1933-ban írt cikkében (3. ábra), valamint Trümmer A. 1938-ban a Tiszántúl öntözéséről írt könyvében. Ugyanezek az adatok szerepelnek Babos Z. és Mayer L. 1939-ben írt cikkében is. Az eltérés ezen közlemények között csupán annyi, hogy 1920 után a „csonka” Magyarországra vonatkozó adatok szerepeltek, az árvízvédelmi gátak hosszára kb. 4100 km, az árvíztől mentesített területre 4,2 millió k. hold (24200 km2), de a holland, francia és olasz adatok változatlanul maradtak. A Kárpát-medence területe ~450000 km2.
