A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 16. Dr. Nagy László (BME): Árvízvédelmi gátak hossza a Kárpát-medencében

Az árvízvédelmi gátak hossza a Kárpát-medencében a XVII. század végére már meghaladta az 500 km-t, azonban ezek a gátak méretük alapján többnyire „vérszegények” voltak, 2-3 méteres koronaszélességgel, 1:1,5 - 1:2 rézsűhajlással épültek. Abban az időben nem lehetett olyan gigantikus célok elérésére mozgósítani az országot a gazdasági és társadalmi berendezkedés miatt, mint korább más, nagy folyami társadalmakban, mint Kínában, Egyiptomban vagy Mezopotámiában.

Ihrig (1973) szerint a szabályozás megkezdésétől a kiegyezés évéig (1846-1867 között) A Tisza mentén kiépült társulati töltések hossza 760,9 km, a Körösök mentén kiépült társulati töltések hossza 447,6 km, összesen 1208,5 km volt. Ugyanekkor a Tisza és mellékfolyói mentén levő községek, magánosok és kisebb vízitársulatok által kiépített töltések hossza is meghaladta a 300 km-t. Szerinte a Tisza-völgyben 1850-ben kimutatható árvédelmi töltések hossza 776 km volt, 1870-ig ez a szám 2410 km-re emelkedett. Ennek megfelelően 1850-ben az „ármentesítetf ’ 483 ezer hektárral szemben 1870-ben már 1357 ezer hektár volt valamilyen hatékonysággal a mentesített ártér (Ihrig 1973).

A gátak hossza a Kárpát-medencében

Jelenleg a Kárpát-medencében több, mint 11000 km árvízvédelmi gát van. Ezek országonkénti megoszlását a 2. táblázat és az 1. ábra mutatja. A legnagyobb fejlődés minden kétséget kizáróan a kárpátaljai területeken volt az 1998. évi novemberi és 2001. évi márciusi tragikus árvizek után. Elsősorban nemzetközi adományokból jelentős gátépítési és gáterősítési munkák folytak. Ukrajna Tisza vízgyűjtőjébe eső területén Lászlóffy (1982) szerint 453 km árvízvédelmi gát volt, az ezredforduló utáni időkre ez a hossz a 2003. évi információk szerint 684 km-re nőtt.

Ország

Árvízvédelmi gát (km)

Forrás

Horvátország5

700

Szóbeli közlés

Magyarország

4240

10/1997. Korm. rend.

Románia

1600

Szóbeli közlés

Szerbia6

1450

Milanovié7

Szlovákia

2770

Yoda ... (1996),

Ukrajna

684

joint ... (2001),

Összesen

11444

2. táblázat A. Kárpát-medencében lévő árví-~i>édelmigátak megoszlása napjainkban országonként

A Kárpát-medencében az árvízvédelmi gátak hossza tehát meghaladja a tizenegyezer kilométert, aminek a nyomvonalazása, az alapja gyakorlatilag a XIX. század végére elkészült. Újra kell hangsúlyozni, hogy gyakorlatilag 50 év alatt készült el az árvízvédelmi rendszer, melynek létrehozásában az ártéren élők és a magyar kormányzat jelentős szerepet vállalt, tehát önerőből, gyakorlatilag külső segítség nélkül oldotta meg a Kárpát-medence az árvízvédelmet.

5 Horvátországra vonatkozó adat becsült érték a 2. táblázatban és az 1. ábrán, 300 km Száva, 200 km Duna, 100 km Dráva és 100 km kisebb folyókon lévő gáttal számolva.

6 Szerbiára vonatkozó részletes adatok a következők: Duna 304,16 km, Tisza 289,63 km, Száva 119,77 km, Temes 86,04 km, Öreg- és Hajózható-Béga 127,80 km, egyéb gátak 532,62 km. Ha ezeket összeadjuk 1450 km-t kapunk eredményként. De így is nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medencében az árvízvédelmi gátak hossza meghaladja a tizenegyezer kilométert.

7 Milanovic és társai (2009) a Szerbiai gátak hosszára megközelítőleg 3500 km-t írtak. Jelentős az eltérés, ami valószínűleg nem a szerbiai Duna szakasz további jobb parti mellékfolyóinak töltéshosszából adódik.