A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján
A parti sáv szélessége: a)a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, bjtovábbi kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) minden más vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed. A jogszabály még rögzíti:- a folyók nagyvízi medrének használata és hasznosításának előírásait,- a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokat,- a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta területekre vonatkozó rendelkezéseket. A létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben az többek közt a vízkárelhárítási vízilétesítményekről is van szó a) vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani- az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízilétesítményt egy részét- az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve, vagy annak hossza nem ér el bizonyos mértéket arányt. b) árvízvédelmi létesítmény akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha tönkremenetele Magyarországon és legalább egy szomszédos állam területén a folyóvizek és természetes tavak medrében és élővilágában tartós károsodást, vagy az emberi életet veszélyeztető mértékű, különleges jogrend bevezetését igénylő elöntéseket okozna. a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet az AKK-ban meghatározott feladatokat ülteti át a magyar joganyagba. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, amelynek hatálya kiterjed
