A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján
- Az uniós országoknak térképet is kell készíteniük, amely azonosítja a jelentős árvizek kockázatának kitett területeket és meghatározza az ott esetlegesen előforduló árvizek (nagy, közepes vagy alacsony valószínűségen alapuló) forgatókönyvét. Az először 2013. december 22-ig közzétett térképeket hatévente vizsgálják felül.- Az uniós országoknak árvízkockázat-kezelési tervet is ki kell dolgozniuk, amelyeket a vízgyűjtő vagy tengerparti kerületek szintjén kell összehangolniuk. Ezek a tervek célkitűzéseket határoznak meg az árvízkockázat kezelése területén, elsődlegesen a következőkre összpontosítva: megelőzés (pl. az árterületeken való építkezések mellőzésével), védelem (az adott területen előforduló árvíz valószínűségét csökkentő intézkedésekkel) és felkészültség (a lakosság árvízveszélyről és árvíz esetére szóló teendőiről való tájékoztatásával). Ezeknek a terveknek 2015. december 22-ig kell elkészülniük, és azokat szintén hatévente vizsgálják felül.- Mind az árvízveszélyt jelző térképeket, mind az árvízkockázat-kezelési terveket összehangolják a víz-keretirányelvvel. A víz-keretirányelv, ezen irányelv, valamint a vízzel kapcsolatos egyéb irányelvek végrehajtására a közös végrehajtási stratégia mentén kerül sor, amelynek az is a célja, hogy a vízügyi politikát integrálja más uniós szakpolitikákba, köztük az agrárpolitikába, a közlekedéspolitikába, a kutatásba és a regionális fejlesztésbe. Jóllehet az árvíz természeti jelenség, amely teljes mértékben nem előzhető meg, az emberi tevékenység fokozza annak valószínűségét és hatásait. Az éghajlatváltozás, a helytelen folyógazdálkodás, az árterületeken zajló építkezések és az ott élő emberek és vagyon fokozódó jelenléte következtében a jövőben növekszik az árvizek kockázata és az okozott károk mértéke. Tekintettel arra, hogy a legtöbb európai vízgyűjtő területen több ország osztozik, a fellépés uniós szinten jóval hatékonyabb, mivel jobb kockázatértékelést és az uniós országok által hozott intézkedések fokozottabb összehangolását teszi lehetővé.3 Nem a vizek kártétele elleni védekezés a témája a Víz Keretirányelvnek, de ezzel kapcsolatos célt is meghatároz. A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén" című, 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv (a továbbiakban: Víz Keretirányelv, ill. röviden VKI), az EK új víz-politikája érvényesítésének legfontosabb eszköze A VKI általános célja és fontossága A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv előírásai szerint a fő környezeti célkitűzés: 3 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV:l28174&qid=1465758455893
