A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján
o az árvíztározó a Magyar Állam kizárólagos tulajdona lesz, így garantálja Magyarország Szlovénia befektetéseinek hasznosulását, az eredeti célkitűzések tartós elérését o az árvíztározó fenntartási és üzemeltetési költségeit Felek közösen, egyenlő arányban viselik A tározó évi rendszeres fenntartási munkáit egyik évben magyar Fél, másik évben szlovén Fél végzi, illetve amennyiben új pénzügyi körülmények állnak elő, mindannyiszor az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság határozata szükséges. A tározó árvízi működtetését kizárólag a magyar Fél végzi. Az árvízi helyzetben felmerülő működtetés többletköltségeit a Felek megosztják. Avatási ünnepség A közös érdekű létesítményt - tekintettel annak az együttműködésben is példamutató, a határok nélküli Európát jól szimbolizáló jellegére - Szabó Imre (KvVM) és dr. Janez Podobnik (SZK Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium) miniszterek közösen avatták fel 2008. június 3-án. Általános, minden árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok (az árvízvédekezés jogszabályi alapjai) Magyarország Alaptörvénye Az Alapvetést követően a Szabadság és felelősség című részben az alapvető jogokról és kötelességekről rendelkezik, az Alapjogi Charta katalógusának figyelembevételével. A rész rendszertani elhelyezése és belső tagolása is kifejezi, hogy az alapvető jogok érvényesülése biztosítékainak megjelenítése kiemelt jelentőségű alaptörvényi rendelkezések, amelyek alapvetően meghatározzák az állam és az egyének viszonyát. Az Alaptörvény az alapvető jogok csoportosítása során az Alapjogi Charta felépítését követi. Az Alaptörvény IV. cikk (1) bekezdése rögzíti a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot. A személyi biztonság állapotát az egyén civil életviszonyainak, vagyoni és közjogi viszonyainak zavartalansága, háborításmentessége teremti meg, és ez az állapot az emberi élet egyik minősége. A személyi biztonsághoz való jog az említett életviszonyok védelmére szolgál a személyi szabadsághoz való jog garanciájaként. E jog természetesen nem teremteti meg azt az állami kötelezettséget, hogy mindenki számára egyénileg fizikai védelmet biztosítson mindenfajta (gazdasági, szociális, munkahelyi életviszonyaiban fölmerülő) zaklatással szemben, viszont az állam köteles a közhatalmi szerveit olyan módon irányítani, hogy az egyén biztonságban érezze magát.2 Ndex.hu dr. Chronowski Nóra
