A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

WORKSHOP. AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI - 4. Dr. Ijjas István (nyugdíjas): Integrált vízgazdálkodás kontra EU

5 AZ INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS TAPASZTALAI regionális párbeszédet támogató tevékenységek (értékelések, nemzetközi kerékasztalok, kapacitásépítő munkaülések és tanulmányi kirándulások) bevonták az érintetteket azoknak a jó gyakorlatoknak a meghatározásába, amelyek a Drin vízgyűjtőjén alkalmazhatók. Az érintettek részvétele ezeken az eseményeken katalizátorként működött a vízgyűjtőn osztozó országok párbeszédének kialakulásában 2009-ben. A párbeszéd legfontosabb politikai eredménye a Határon Átnyúló Drin Vízgyűjtő­gazdálkodásért Egyetértési Nyilatkozat aláírása volt 2011-ben. Jóllehet a nyilatkozatot a folyó menti országok vízgazdálkodásért és környezetvédelemért felelős miniszterei írták alá, az nem egy kormányközi megegyezésre irányuló kezdeményezés eredménye volt, hanem vízügyben érdekelt ügynökségek dolgozták ki (Scoulos et al., 2015). Mindkét párbeszédet a Petersberg Phase ll/Athens Declaration Process (Petersberg II. Fázis/Athéni Nyilatkozat Folyamata) alapján kezdeményezték, és a GEF IWLEARN programmal összehangoltan hajtották végre. 5.5 Dnyeszter-vízgyűjtő Moldova és Ukrajna nem EU-tagállam, de szándékukban áll azzá válni. Ez a két ország osztozik a Dnyeszter vízgyűjtőjén, az 5. legnagyobb területű vízgyűjtőn a Fekete-tenger régiójában. A folyó vízgyűjtő területének nagy része Moldovához tartozik, amely térségben 2,7 millió ember él. A Dnyeszter látja el vízzel a folyó menti városokat, köztük Moldova fővárosát, Kisinyovot. A vízgyűjtő ökoszisztémája pusztulásnak indult a szovjet rendszer idején, mert mezőgazdasági vegyszerek kerültek a folyóba, jelentős mennyiségű tisztítatlan szennyvizet is vezettek bele, és a különböző célú vízkivételeket sem ellenőrizték. A jelenleg létező mechanizmusok és eszközök nem elegendők sem a vizek hatékony kezelésére, sem a szükséges határon átnyúló együttműködés igényeinek kielégítésére a közös készletek ésszerű felhasználása érdekében. Ezt súlyosbította korábban a két ország közötti transzdnyeszteri konfliktus, ami nehezítette a szennyvíztisztításra szolgáló közös infrastruktúrák használatát. A probléma határon átnyúló természetű, mert a szennyezett víz Ukrajnából érkezik Moldovába, majd újra visszafolyik Ukrajnába, mielőtt Odessza város délnyugati részén eljut a Fekete­tengerbe. 11. keret - Ukrajna és Moldova együttműködése Ukrajna és Moldova csatlakozni kíván az EU-hoz, ezért mindkét kormány kijelentette, hogy bevezeti a VKI előírásait. A vízgyűjtő jelenlegi intézményrendszere azonban nem megfelelő erre a célra. A két ország jogszabályai, eljárásai, monitoringstratégiái, információgyűjtési rendszere és intézményrendszere különbözik. Az integrált vízgazdálkodás alapelveinek érvényesítéséhez a folyamatokat lépésről lépésre (step by step) segítő kézikönyvek kidolgozására van szükség. A két ország megegyezett az együttműködés jogi kereteiben, és 1994-ben aláírták az erről szóló megállapodást. A Dniester Treaty (Dnyeszteri Egyezmény) aláírása 2013-ban szintén mérföldkövet jelentett az együttműködésben. A megállapodások lehetővé tették különböző pénzügyi alapok igénybevételét és projektek megvalósítását az Európai Bizottság támogatásával (Eastern Partnership - Keleti Partnerség, háromoldalú együttműködés Románia, Ukrajna és Moldova között, Fekete-tenger Program). A határon átnyúló együttműködés és fenntartható gazdálkodás a Dnyeszter vízgyűjtőn: III. fázis - akcióterv végrehajtása (a Dnyeszter-lll projekt) 2009-ben indult Svédország és Finnország támogatásával. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az ENSZ EGB és az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) hajtotta végre szoros együttműködésben a moldáviai és az ukrán hatóságokkal, illetve civil szervezetekkel. A projekt fő célja, hogy ösztönözzék a Moldova és Ukrajna közötti vízgyűjtő-gazdálkodási együttműködést a Dnyeszter vízgyűjtőjén. A Dnyeszteri Egyezmény aláírását követően, 2015 áprilisában a két ország magas szintű vezetőinek találkozója tette lehetővé a kétoldalú együttműködés beindítását a „Stratégiai Keret a Dnyeszter vízgyűjtőn a Klímaváltozáshoz Való Alkalmazkodásra” alapján. Forrás: GWP ToolBox Case Study No. 425 (www.gwptoolbox.org). www.gwp.org 35

Next

/
Thumbnails
Contents