A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
WORKSHOP. AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI - 4. Dr. Ijjas István (nyugdíjas): Integrált vízgazdálkodás kontra EU
5 AZ INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS TAPASZTALAI 5.1.2 A Duna Vízminőségi Expedíció A Duna Vízminőségi Expedíciót (Joint Danue Survey - JDS) 2001 óta minden hatodik évben megrendezik. A 2013-ban lefolytatott harmadik expedícióról készült jelentés tartalmazza a Dunavízgyűjtőn egy dokumentumban valaha összegyűjtött legtöbb információt a Duna állapotáról (ICPDR, 2015c). Egy 20 kutatóból álló nemzetközi csoport 6 héten át gyűjtötte az információkat, 68 helyen végzett méréseket/mintavételt a Duna mentén. Az adatokat három, egymással kapcsolatban álló szempont (biológiai, kémiai és hidromorfológiai állapot) szerint értékelték annak érdekében, hogy megállapítsák, a vizek állapota javult vagy romlott. Az eredmények kiértékelése folyamatban van. Az ICPDR Duna Vízminőségi Expedíciója más vízgyűjtőkön osztozó országokat is ösztönöz hasonló közös felmérések elvégzésére. Az Orange-Senqu Vízgyűjtő Bizottság például jelenleg hasonló felmérést tervez, amely az ICPDR-ral való együttműködésen alapszik. 5.1.3 A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a jó állapot eléréséhez a dunai víztesteken A Duna vízgyűjtőjén osztozó országok vízügyi és környezetvédelmi miniszterei 2010-ben elfogadták a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét (ICPDR, 2009), amely a 2015-ig végrehajtandó intézkedéseket tartalmazta annak érdekében, hogy javítsák a vízi-környezeti feltételeket a Duna és annak mellékfolyói mentén. A tervezett intézkedések biztosítják a szervesanyag- és tápanyagterhelés csökkentését, ellensúlyozva a mesterséges szerkezeti beavatkozásoknak a folyóra gyakorolt negatív környezeti hatásait, javítva a belterületi szennyvízelvezető rendszereket. Az intézkedések tartalmazzák továbbá a foszfátmentes mosószerek bevezetését a fogyasztók számára, és a havária események hatékony kockázatkezelését. További intézkedéseket terveznek a folyó hosszirányú átjárhatóságának helyreállítása, illetve a vizes élőhelyek visszacsatolása érdekében. Nem minden dunai ország EU-tagállam. Ezeknek az országoknak nem kötelező végrehajtaniuk a Víz Keretirányelv (VKI) és a kapcsolódó EU-jogszabályok előírásait. Ennek ellenére a Duna-vízgyűjtőn osztozó minden ország vállalta a VKI előírásainak elfogadását és bevezetését. Öt dunai ország nem tagja az EU-nak: Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna. A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve négy jelentős, vízgyűjtőszinten kezelendő, határon átnyúló problémát azonosított, amely a Dunát és a Fekete-tengert egyaránt érinti: ■ Tápanyagterhelés - amely tápanyag-feldúsuláshoz és eutróf körülmények kialakulásához vezet; ■ Szervesanyag-terhelés - amely alacsony oldottoxigén-szintekhez vezet; ■ Veszélyes anyagok - amelyek környezeti szempontból toxikus körülményekhez vezetnek; ■ Hidromorfológiai változások - amelyek a vizes élőhelyek elvesztéséhez, továbbá a természetes vízjárási viszonyokra gyakorolt negatív hatásokhoz vezetnek, és migrációs gátat jelentenek a halak számára. Az 1970-es és 1980-as évek idején a Fekete-tenger trofitási állapota - különösen az észak-nyugati részen - drámaian romlott. Az ICPDR és a UNDP/GEF program rövid és hosszú távú helyreállítási célokat fogalmazott meg: ■ Rövid távú cél - a Fekete-tengerbe történő tápanyag-bevezetés csökkentése az 1997-es szintre; ■ Hosszú távú cél - a Fekete-tenger ökoszisztémájának helyreállítása az 1960-as évekre jellemző szinthez hasonlóra a tápanyagterhelés bevezetésének csökkentésével. 5.1.4 A második Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - Felülvizsgálat 2015 2014-ben kezdődött a második vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, amely 2015 decemberében ért véget, figyelembe véve a 6 hónapos társadalmi egyeztetési folyamat eredményeit is. A részletes terveket országos szinten dolgozták ki. 30 www.gwp.org