A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

11. szekció. HIDROLÓGIA - 10. Márton Attila (KDVVIZIG): Hidromorfológiai állapotfelmérés módszertanának kidolgozása és alkalmazása dombvidéki kisvízfolyások esetében

• „Publikációs modul.” Nagyméretű LCD képernyőkön - a Vízügyi Információs Központban (igazgatóság bejárata és ügyeleti szoba), előre beállított tartalmak, prezentációk folyamatosan frissülő bemutatása válik lehetővé (pld. vízállás adatok, webkamerák képei, árvízi adatok, képek, térképek...).

Mint a bevezetőben olvasható volt az elmúlt években a folyamatos gondozás mellett fejlesztések is történtek.

Ezen fejlesztések közül a legnagyobb és legjelentősebb a tavaly elkészült „árvízi számítás” modul volt.

A dolgozat e modul elméleti számítási alapjait és a felépítését mutatja be.

2. Árvízszámítási modul

2.1. Alkalmazott számítási módszer

A mértékadó vízhozamok számításához az OVF „Árvízszámítási segédlet a hazai hegy-és dombvidéki kisvízgyűjtők árvízhozamainak meghatározásához” című 2001-ben kiadott segédletét használtuk fel.

Az árvízszámítási segédlet hidrológiailag feltáratlan magyarországi hegy-és dombvidéki kisvízgyűjtők vízfolyásain a különböző előfordulási árvízhozamok meghatározására használható. A módszer a 2 - 6000 km2 vízgyűjtőterületen használható. Nem alkalmazható a segédlet a teljesen sík, vagy belvízi öblözet jellegű területekre, kis esésű mesterséges csatornákra, vagy belvízcsatornákra.

A segédlet 6 jól elkülönülő lefolyási régióra osztja fel a magyarországi hegy-és dombvidéki területeket.

A számításoknak az alapja a p = 5%-os előfordulási valószínűségű, qs% (m/s km ) fajlagos árvízhozam.

A q5o0 ismeretében a p (%)-os előfordulási valószínűségű árvízhozam az alábbi képlettel számítható:

Qp% = ai*q5o/„*A

A lefolyási viszonyok elemzéséhez a vízgyűjtők geográfiai és fedettségi adatai, valamint egyéb, a lefolyás jellegét befolyásoló paraméterek szükségesek.

2.2. Az „árvízszámítási segédlet....” aktualizálása

A fejlesztés hidrológiai alapja, mint az előző fejezetben olvasható az OVF által 2001-ben kiadott módszertan volt. Az előzőekben jeleztük, hogy a módszer a dombvidéki vízgyűjtőkre készült. Igazgatóságunk területe két hegy és dombvidéki régiókra osztható fel, a középdunántúli és a dél-dunántúli területekre.

Az akkor elkészített anyag a korábbi, a vízgyűjtőkön lévő vízrajzi állomások adatait használta fel a fajlagos lefolyás becslésére. Igazgatóságunkon ezt az elméletet folytatva, a rendelkezésünkre álló újabb 15 évnyi adatsorral, a fent leírt metodika alapján meghatároztuk a két régióra jellemző vízhozamokat.

4