A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 3. Handari Zoltán (TIVIZIG): A felszín alatti vizeket érintő terhelések, intézkedések a 2-15 Berettyó tervezési alegységen a VGT2 alapján
déli határa a Sebes-Körös, Nyugati határa a Kati-ér, Kálló-ér és a Berettyó vízgyűjtő nyugati széle. A mintegy 55 település/településrész lakosságának száma kb. 125.825 fő. Fő vízfolyásai: a Berettyó és az Ér-főcsatorna, melyek teljes vízgyűjtő területének 46%-a esik Magyarország területére, 54%-a Romániában van. Területhasználat szempontjából az alegység területének döntő része szántó, illetve rétlegelő művelési ágú (l.sz. diagram), ez a mezőgazdasági eredetű, pontszerű és diffúz jellegű szennyezés lehetőségét vetíti előre. l.sz. diagram: Területhasználat □ Belterület □Szántó □Szőlő, gyümölcsös □Vegyes mezőgazdasági □ Rét, legelő □Erdő iVizenyős terület □Álló- és folyóvíz Vízföldtani jellemző, hogy az alegység területén a talajvíztükör mélységi elhelyezkedésében igen jelentős különbségek tapasztalhatók. Átlagos mélysége a nyírségi völgyekben 1-2 m, ugyanakkor a dombok alatt 4-8 m-rel áll a víztükör a felszín alatt. A déli részen, a Berettyó-Körös vidéken domináns az igen magas talajvízállás. A talajvíz e területen nyomás alatt áll. Hidrogeológiai szempontból az alegység É-i harmadát adó Nyírségi terület jelentős beszivárgási terület, negatív nyomásgradiensű. A Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész L-alakú felszínalatti víztest alsó része található a Nyírség és a Berettyó, Körösök völgy között, mely átmeneti terület, egyes vízadórétegekben negatív, máshol pozitív nyomásgradiensű a nyomásállapot. A Berettyó, Körösök völgye egyértelműen feláramlási terület. A víztestek sérülékenysége nagymértékben függ attól, hogy hidrodinamikai feláramlási vagy leáramlási zónába tartoznak. Az alegységen egy sekély porózus és egy porózus víztest helyezkedik el leáramlási zónában, így ezeket sérülékenynek tekintjük. Az alegységen található felszín alatti víztesteket az l.sz. táblázat tartalmazza, elhelyezkedésüket pedig az 1-2. sz. térképek mutatják be.
