A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 12. Dr. Nagy László (BME): 140 éve voltak az 1876. évi árvizek
19 Tolna megye 22 11 89 000 31 39 49 l11 20 Újvidék város 2 3 700 1 32 13 0 0 21 Veszprém megye 2 0 0 Duna-völgy ossz.: 562 53 1089087 376 3 703 1613 31 1500 2. táblázat Duna-völgyi árvízkárok 1876-ban. (* még nőtt a víz) Az 1876-i nagy árvíz magassága Szolnoknál 7,53 m, Csongrádon 7,57 m-rel akkor minden idők legnagyobb vízszintjét jelentette. A városok és falvak nagy része hősként oltalmazta településüket, azonban a nagyvíz erősebbnek bizonyult. Az árvíz következtében a Tiszavölgy legjobban termő vidékein az egész évre ellehetetlenült a termelés, az őszi vetés kipusztult a kiöntött víz alatt, a tavaszi szántás-vetés idején nem lehetett a földekre menni több mint két hónapig. A Csongrád alatti Tisza szakaszon több mint öt hónapig tartott az árvíz, amit a mellékfolyók ismételt árhullámai tápláltak. Az 1876. évi árvíz sok helyen összefogásra buzdította az ártéren lakókat, máshol csak az események tudomásul vételét eredményezte. Kétségtelen tény, hogy a Tisza-völgyi települések nem voltak felkészülve egy minden korábbit jelentősen meghaladó árhullám kivédésére. Március 29-én a Nemzeti Hírlap tudósított röviden a Tisza völgyi védekezés és a felkészülés hiányosságairól: „A Tisza-vidékről folyton a legszomorítóbb hírek érkeznek. Szolnoktól Zentáig egy egész víztenger borítja a belátható térséget. A mentési munkálatok a kétségbeesés erejével hajtatnak végre, de sok helyen a föld népének a tudatlansága, sőt néha rosszakarata akadályokat gördít a mentők útjába. így Szeged és Hódmezővásárhely közt a földmívelők a töltést át akarták vágni, hogy az ár a túloldalon levő területet öntse el. Csak fegyveres erővel lehetett a tervüket meghiúsítani. Vannak vidékek, hol a mentéshez elkerülhetetlenül szükséges eszközök is, um. csónakok, dereglyék hiányoznak. Másutt meg élelem dolgában van nagy fogyatkozás.” A budapesti (központi) Árvíz Bizottság nem foglalkozott a Tisza-völggyel, a Tisza mentén pedig nem volt olyan szervezet, amelyik koordinálta volna az árvízvédekezést még megyei szinten sem. Az információ áramlás minimális volt, az előrejelzésről nem is hallottak, a városokban magúra maradt vészbizottságok működtek. Sorszám Hely Elöntött községek Elöntött terület Gátszakadások száma Megjegyzés (a kiosztott segélyek 03.23-ig) db hold db 1 Arad megye 12 10 400 3 2 Békés megye 11 36 800 15 500 Frt segély lett kiosztva 3 Borsod megye 12 9 Épületben kár 14400 Frt, vetésben 104 854 Frt. 4 Csongrád megye 1 45 000 4 5 Heves megye 38 106 023 9 Még nem volt jelentve 6 Jászkún kerületek 10 60 100 0 Kiosztott segély 6500 Frt. 7 Szolnok-Dobóka 8 7 300 2 8 Máramaros megye 2 200 3 A lakosságnak 1000 Frt segély lett kiosztva. 9 Szabolcs megye 4 12 517 4 10 Szatmár megye 63 96 400 47 Mentésre fordított költségek: 1000 Frt készpénz, 14000 közmunkanap, 800 Frt faanyag. 11 Szeged város 0 1 070 1 11 Az áldozat saját vigyázatlansága miatt volt.
