A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 2. Csath Béla (nyugdíjas): Felszín alatti vízkutakás 1866-ig
Az ugodi fúrás után 7 évvel Székesfehérvár szomszédságában 13 km távolságra nyugatra Csórón, a Szőgyény-kastély déli oldalán fúrt kutat 1832-ben, az ismert bécsi kútmester, Berghoffer. „Dolgozott hat hónapig, lehatolt 21 ölnyire (39,82 m), alant sziklát találván, s akkor víz jött annyi, hogy az udvart elöntötte. A víz a kút felszíne felett 2 lábra (0,6 m) emelkedett. ” A csóri fúrásról a debreceni városi tanács hites jegyzőkönyvéből van tudomásunk, ahol Rádl József az alábbiakban számol be az eseményről: „...Csór nevű helységben... láttam egy kútfúró készséget, éppen munkában, és úgy találtam, hogy a körül két, a fúrót forgató és három, azon fúrót egy csigára tekert kötélen egyenesben tartó ember foglalatoskodván... ” A kút fölött női szoborral díszített kútfelsőrész volt látható.
