A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 7. Halasi-Kovács Béla - Penczi András - Janurik Endre - Jakab András (SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft.): Automata vízanalitikai eszköz alkalmazásának lehetőségei a tógazdaságokban
Eredmények és értékelés A Kolon-tó táj történetének retrospektív elemzése során igazolódott, hogy a tó nagy része mocsaras, vizenyős terület volt. Az élőhely-rehabilitáció célja az emberi beavatkozások előtti gazdag életközösségek élőhelyeinek részleges helyreállítása, az egykor jelentős kiterjedésű, mára szinte teljesen eltűnt nyílt víztükörrel bíró, lápi és mocsári élőhely-együttesek mozaikja (1. táblázat). ÁNÉR 2011 2005 1986 1980 1965 1950 1881-1883 1859 1783 A ossz 0,6 0,4 1,5 1,7 3 1,7 35,7 0 0 B1 86,9 87 76,6 72,7 0 0 62,9 100 84,1 B4 5 5 5 0 0 0 0 1 0 0 D34 0,2 0,2 3,5 0 4 0 0 0 15,4 G H 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0,5 OA 0 0 0 0 59,2 3 0 0 0 OB 0,3 0,3 0 4,1 13 21,4 0 0 0 OC 0,1 0,1 0 0 1,7 43,9 0 0 0 RA B 2,3 2,3 18,3 21,5 14,1 0,8 0 0 0 RD 0,1 0,1 0 0 0 0 0 0 0 S2 7 0,1 0,1 0 0 0 0 0 0 0 T6 8 9 0 0 0 0 5 29,2 0 0 0 U8 9 11 1,2 1,1 0 0 0 0 0 0 0 1. táblázat: Az egyes élőhelycsoportok (ANÉR 2011 szerint) százalékos területi megoszlása a feldolgozott térképek adatai alapján A vizsgált területek florisztikai eredményei A növényfajok előfordulását tekintve TÖLGYESI (1981) és SZUJKÓ-LACZA (1993) által jelzett fajokhoz képest az úszó békaszőlő (Potamogeton natans), a vízi békatutaj {Hydrocharis morsnsranae) és a sima tócsagaz (Ceratophyllum snbmersnm) a saját felvételeinkben jelenik meg. Mindegyik vizsgált területen előforduló fajok a villás sás (Carex pseudocyperus), a vízi menta (Mentha aqnatica), a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a közönséges rence (Utricnlaria vulgáris), az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) és az úszó békaszőlő (Potamogeton natans). 4
