A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 6. Dr. Dévai György - Miskolczi Margit (Kossuth Lajos Gimnázium, Tiszafüred) - Jakab Tibor (DE): A Nagy-morotva élőhelyi sokszínűsége a szitakötő-fauna alapján

Ez a két teljesen összecsengő adatsor egyrészt érthető, másrészt megnyugtató. Érthető azért, mert itt nem egy terület, hanem egy olyan konkrét víztértípus (kistó típusú holtmeder) szitakötő-faunájának értékeléséről van szó, ami országos viszonylatban mind létezését, mind kutatottságát tekintve alulreprezentált, s ebből következően belátható, hogy a tág merítésen alapuló országos gyakorisági viszonyoktól bizonyos mértékig eltérő képet tükröz. Az viszont, hogy a helyzetkép ennyire eltérő, azért megnyugtató, mert arról tanúskodik, hogy a Nagymorotva még sok értékes vonását őrzi ennek az egyre ritkább víztértípusnak. Odonatológiai alapon tehát csak megerősíteni lehet egy 32 holtmedemél végzett, négy élőlénycsoport (Odonata, Heteroptera, Coleoptera, Trichoptera) 144 taxonjának felmérésén alapuló dolgozatnak (CSABAI et al. 2003) azt a megállapítását, hogy a Nagy-morotva a Felső-Tiszavidék legértékesebb holtmedrei közé tartozik, s ezért véleményünk szerint - legalábbis élővilága alapján - megérdemelné a ’szentély’ jellegű státuszt is.

A felmérési helyek közötti, a faj együttesek kompozíciós összetételén alapuló kapcsolatot klaszteranalízissel vizsgáltuk [csoportátlag (paired group) módszer, Bray&Curtis index], A 7. ábrán látható fa (dendrogram) szemléletesen mutatja, hogy a felmérési helyek két csoportba tartoznak. Az egyik csoportot azok a felmérési helyek alkotják, amelyek a szitakötők számára vagy eleve kedvezőtlenek (8. és részben 6.) , vagy számottevő mértékű zavarást szenvednek el (3. és részben 6.). A másik csoporton belül egyértelműen elkülönül a leginkább természetközeli és fajokban leggazdagabb felmérési hely (1.), s egy-egy alcsoportot képeznek a középső medence dús makrovegetációjú felmérési helyei (4. és 7.), ill. a víztér alsó és felső mederrészletének ritkásabb makrovegetációjú és kisebb mértékben zavart felmérési helyei (2. és 5.).

coc6cocNir>\fr~'r-7. ábra

A felmérési helyek klaszteranalízise az előforduló fajok pontszámértékei alapján.

A fajegyüttesek összetételének feltárása és elemzése mellett igen nagy jelentősége van annak is, hogy az előforduló fajok szünbiológiai (elsősorban chorológiai, etológiái és ökológiai)

11