A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 6. Dr. Dévai György - Miskolczi Margit (Kossuth Lajos Gimnázium, Tiszafüred) - Jakab Tibor (DE): A Nagy-morotva élőhelyi sokszínűsége a szitakötő-fauna alapján
mederkotrási munkálatokra került sor, míg a középső mederrészleten - Tiszanagyfalu felől az öntözővíz-kivételi műig - csak egy keskeny mederközépi sávban történt kotrás. Munkánk célkitűzésének megfelelően a 2009. április 11-én tartott terepbejárás során a Nagymorotva medrét odonatológiai szempontból is e három szakaszra osztva vettük szemügyre, s ennek megfelelően jelöltük ki a felmérési helyeket. Az alsó mederrészleten (1. ábra) a kotrást követően jelentős nyílt vízfelület alakult ki, amelyet csak kis foltokban tarkít felszínen kiterülő levelű hínámövényzet. Ennek a résznek a déli végén, a zsiliphez vezető, csatomaszerű, rendszeresen karban tartott mélyedés található, aminek mindkét oldalán nagy kiterjedésű, változatos felépítésű, mocsár jellegű folt helyezkedik el. Ehhez hasonló küllemű széles mocsaras sáv határolja a medret a Morotva-köz felé is. A medernek ezek a mocsaras részei eléggé érintetlenek, s így természetközeli állapotúnak tekinthetők. A Tiszanagyfalu felőli oldalon lévő part viszont a horgászok általi rendszeres használat (horgászállás-építés, csónakhely-kialakítás, kövezés, taposás, növénygyérítés) miatt az egymástól kisebb-nagyobb távolságban lévő foltokban szinte teljesen kopár, s így itt a hínár- és mocsárinövényzetnek is csak kisebb és ritkásabb, de azért változatos összetételű foltjaival találkozhatunk. 1. ábra A Nagy-morotva alsó mederrészlete, a kotort rész nagy nyíltvizével, az előtérben a horgászállásos, a háttérben a mocsárinövénysávos partszakasszal. (Fotó: Szabó László József) A nagy területen végzett kotrás miatt a habituális kép a felső mederrészleten (2. ábra) is hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt a település felőli partszakaszt borítja széles mocsaras sáv, s a Morotva-köz felé eső partot uralják a horgászállások. A partszakaszok állapotában viszont jelentős eltérés van az alsó és a felső mederrészlet között. Az itteni mocsaras sáv ugyanis közvetlenül a település alatt, a magaspart tövében fekszik, s így állapotát az innen érkező kommunális szennyezés és zavarás (elsősorban szennyvízkifolyás, szemét, háziállattartás) jelentős mértékben és roppant kedvezőtlenül befolyásolja. A mocsárinövényzet közeit szinte hézagmentesen kitölti a fonalasalga-pamacsokkal kevert sűrű hínárnövényzet, a mederfeneket pedig vastag rétegben feketés színű és bűzös szagú rothadó üledék fedi. A Morotva-köz felőli partot végig szinte teljesen összezáródó lombkoronájú fasor 3
