A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Abonyi Csaba (ADUVIZIG): A Duna bal part 1489.050 - 14991 fkm közötti szakaszán megvalósult élőhelyrevitalizáció morfológiai hatásának vizsgálata
Tetőponfi mintakeresztszelvény DB V-200 -100 - 0 * 100 200 300 UOO 4. ábra Elméleti tetőponti mintakeresztszelvény A szabályozási célokat jelentős mennyiségű mű beépítésével érték el, melyről a tervezéssel érintett Duna szakasz vonatkozásában megvalósult folyamszabályozási műveket a 5.sz táblázat foglalja össze. Kanyar neve Kanyar helye Szab. mű Szab. mű helye Építés éve fkm megnevezése fkm év Sükösdi 1491,60-1488,25 Keresztgát 1491,00 bp. 1967-68 Keresztgát 1490,60 bp. 1967-68 Keresztgát 1490,10 bp. 1977 Keresztgát 1489,05 bp. 1982 4. táblázat Középvízi szabályozási kőmüvek a Duna Rezéti szakaszán A tervezett terelőművek általános szabályozási terv szerinti elhelyezkedését az 5. sz helyszínrajzi ábra mutatja be. A tervezett szabályozási művek közül a 1489+570 fkm bal parti terelőmű nem épült meg. Összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgálati terület a Duna Fájsz - Báta közötti, laza folyami üledékben erősen meanderező szakaszán helyezkedik el. A társadalmi és gazdasági szükségszerűségből végrehajtott szabályozási munkálatok a térképezés előtti időszakban (1823-1830) megindultak és a századfordulóig kisebb-nagyobb megszakításokkal, fő módszerként a túlfejlődött kanyarulatok átmetszésének módszerét alkalmazva folytak. A módszer csak a szabályozási kőművek megjelenésével vált hatékonnyá (1878). Ekkortól először csak csökkent, majd teljesen megszűnt az addigi intenzív kanyarfejlődés. A mellékágak, holtágak feliszapolódása megindult és napjainkban is tart. 8 I 29
