A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 11. Dr. Oroszi Viktor György - Jenei Gábor (Külgazdasági és Külügyminisztérium): A Duna Régió Stratégia beágyazása a Duna Transznacionális Program, határon átnyúló együttműködések és a hazai operatív programok kereteibe

4. ábra: A különböző INTERREG transznacionális programok-jobbra a korábbi CADSES (jf) és SEE (ja), valamint balra a jelenlegi DTP (bf) és CE (ba),- területi vetületei (Forrás: Hardi 2012)

Minden benyújtott pályázatnak ki kell hangsúlyoznia a DRS prioritási területeinek egyes céljaihoz és akcióihoz való illeszkedésüket, az ugyanis a rangsort meghatározó stratégiai szempontú értékelés egyik alapja. Ennek érdekében a projekt konzorciumok kérhetik a DRS egyes prioritási területeinek ajánló levelét (Letter of Recommendation - LoR), melyre hivatkozhatnak a pályázati dokumentációban. 2016-ban eddig 6 db (részvízgyűjtők árvízi előrejelző rendszerének fejlesztésével, az aszály és vízhiány kérdéskörével és a hordalékkezelés témakörével kapcsolatban), összesen pedig 22 projekt kapta meg például a környezeti kockázatok (PA5) terület ajánlását. A stratégiai értékelést követi a projekt kezdeményezések operatív jellegű értékelése.

A 100 továbbjutóból végül 91 kezdeményezés került beadásra a második fordulóban. Tekintetbe véve a vezető partnerek hovatartozását, hazánk igen kedvező helyen szerepel, Szlovéniát követően (22%), Ausztriával egyező mértékben, a vezető partnerek 20%-a magyar. A legnagyobb számban magyar partnerek szerepelnek a továbbjutott projektekben (1140 szervezetből 163 magyar), illetve majdnem mindegyik partnerségben található magyar intézmény. A DRS magyar nemzeti koordinációjáért felelős Külgazdasági és Külügyminisztérium partneri bevonásával két