A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 11. Dr. Oroszi Viktor György - Jenei Gábor (Külgazdasági és Külügyminisztérium): A Duna Régió Stratégia beágyazása a Duna Transznacionális Program, határon átnyúló együttműködések és a hazai operatív programok kereteibe
Ami a stratégia működését illeti az jelentős részben a nemzeti koordináción alapul, az egyes országok által delegált nemzeti koordinátorok (national coordinator - NC) feladata, hogy elősegítsék, koordinálják és átlássák országukban, vagy tartományukban a Stratégia megvalósításának folyamatát, illetve információval lássák el az érdekelteket. A DRS fő döntéshozó testületét a 14 nemzeti koordinátor alkotja. A Stratégia elnökségét rotáció alapján minden évben más ország látja el. Tavaly Németország, 2016-ban Szlovákia, jövőre pedig hazánk lesz a soros elnöke. Hazánkban a 152/2014 Korm.rend. 88§. (2) h) pontja a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatkörébe rendelte a DRS nemzetközi képviseletének, a szervezési, valamint szakmai koordinációs feladatok ellátását. Ennek előnye, hogy a klasszikus külügyi eszközrendszer - különösen a diplomáciai kapcsolatok kihasználása illetve a rendszeres külgazdasági vegyes bizottságok - hatékonyan segíti a projektszintű együttműködések generálását is, amely a legkézenfekvőbb módja a vízgyűjtő-szintű kihívások közös kezelésének. A DRS cselekvési terve (SEC2010 1489), melynek célja a makrorégió kiemelt területeinek a meghatározása, négy pillérre és 11 prioritási területre (priority area - PA) bontja az intézkedések körét. A későbbiekben a mobilitás és multimodalitás kiemelt terület ketté lett osztva, felismerve a többi közlekedési ágazathoz képest a hajózás speciális szerepét a vízgyűjtőn. így a gyakorlatban ma már 12 prioritási területről szokás beszélni, melyek élén úgynevezett Irányító Testületek (Steering Group, vagy röviden SG) állnak, melyekbe minden ország delegálja szakértőjét, illetve megfigyelők is részt vehetnek a testületek munkájában. Az egyes prioritási területek szakmai munkáját két-két ország szakértője koordinálja (priority area coordinator - PÁC). Mivel a DRS célterülete a vízgyűjtő szemlélet mentén került meghatározásra, kiemelt szerepe van a vízminőségi és az árvízvédelmi kérdésekkel foglalkozó két tématerületnek, melyek mindegyike magyar társkoordinációval valósul meg (a „vizek minőségének helyreállítása és megőrzése - PA4” terület magyar és szlovák, míg a „környezeti kockázatok kezelése - PA5” terület magyar és román vezetéssel működik). Emellett hazánk a „fenntartható energia használatának ösztönzése - PA2” terület szakmai munkáját koordinálja Csehországgal közösen. A prioritás területek Irányító Testületéi összeállítják hosszabb távú akciótervüket, meghatározva abban fő célterületüket, a megvalósításra váró akcióikat és azok jelentősebb mérföldköveit. A nemzeti koordinátorok koordinatív és a prioritás területek Irányító Testületéinek operatív szerepe mellett a politikai feladatokat a Duna-régió országainak miniszterei látják el az Európai Bizottsággal karöltve. Baden-Württemberg tartományi kormányának anyagi támogatásával és a résztvevő országok egyetértésével brüsszeli Állandó Képviseletén 2015-ben alakította meg a Duna Stratégia Pontot (DSP), melynek célja a Stratégia végrehajtásának támogatása koordinációs és szervezési feladatok ellátásával. A DRS működésének felépítését a 2. ábra szemlélteti.
