A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 1. Baki Berta (Fejérvíz ZRt.): Vízbiztonság a gyakorlatban, vízbiztonsági tervek és felülvizsgálatuk
felülvizsgálatáról van szó mint nálunk, akkor legalább két fő lenne, aki folyamatosan, egész évben csak vízbiztonsági feladatokkal foglalkozhatna. 7., Az ötéves felülvizsgálatok Ha valaki az éves felülvizsgálatokat a fentiek alapján elvégzi, akkor az öt éves felülvizsgálaton sincs más dolga mind a fentiek betartása és csak a végső konklúziónál kell visszatekintenie az eltelt öt évre. Ezt könnyen megteheti az éves kivonatok összegzésével. 8., A felülvizsgálat paradoxona Elemzünk, vizsgálunk, megállapításokat teszünk sok-sok munkával, időráfordítással, holott évek óta tudjuk, hogy vannak olyan települések, ahol nem megfelelő minőségű a nyersvíz. Ez olyamkor fordulhat elő, amikor a vas, és/vagy mangán, és/vagy ammónia taralma határérték fölötti és a településen nem működik víztisztítómű. A fő kérdés ebben az esetben: Miért nem oldja meg a problémát a szolgáltató? Nincs miből - forráshiánnyal küzd mind a felelős ellátó, mind pedig a szolgáltató. Ami karbantartásba belefér azt megtesszük, de a fenti problémákat egy hálózatöblítéssel, vagy szivacsos csőtisztítással csak enyhíteni lehet, de véglegesen megszüntetni nem. Elemzések eredményéből az a megállapítás, hogy karbantartani, felújítani kell - így tudunk kockázatot csökkenteni. Milyen forrásokból lehet fedezni? Karbantartás - az üzemeltetői díjba van beépítve Felújítás, pótlás - bérleti díjból vagy amortizációs díjból önkormányzat fizeti Beruházás - önkormányzat fedezi Ha azt állapítja meg a VBT felülvizsgálat, hogy kell egy vegyszeradagoló szivattyú (eddig nem volt) - milyen módon szerezhető be? Vagyonkezelésnél önkormányzat köteles beszerezni, de semmi pénze. Üzemeltető nem veheti meg - de amúgy nincs is rá forrása. Pályázati lehetőségek - nincsenek. Szerencsés lenne, ha lennének pályázatok a vízbiztonság növelésére. Ezen belül az ellátásért felelős akár fél milliós támogatásra is pályázhatna, hisz kis települések esetében nem mindig nagy összegekről van szó, de ők a keveset sem tudjál előteremteni. Az elemzéseket az üzemeltető végzi. VBT eredménye: beruházásra lenne szükség, de mindenki tudja, hogy nincs rá pénz. Vajon mikor jár el helyesen? Mit lehet tenni? Gondolatébresztésnek a következő példát szánom, amit az ivóvízminőség-javító programból vettem: Egy arzénes településen korábban az illetékes népegészségügyi szervtől azt az utasítást kaptuk, hogy tegyünk meg mindent lehetőség szerint, hogy a hálózaton ne legyen arzén határérték túllépés, ne kelljen ivóvizet hordani. Megtettük. Néha ugyan a szokottnál vasasabb volt a víz, néha nem volt megfelelő a nyomás, de a szolgáltatott ivóvíz nem volt arzénes. A település korábban az akkori OKI szakvélemény alapján belekerült a vízminőségjavító programba, az első fordulón sikeresen túljutott. Most a KEHOP keretein belül lehetett volna folytatni a pályázatot, az NFP már készítette elő a közbeszerzési kiírást, amikor kiderült, most az OKK nem támogatja a település KEHOP-ban való részvételét, mert nincs a hálózaton arzén határérték túllépés. Értetlenül álltunk és állunk most is probléma előtt. 6
