A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Tisza-tó szerepe az aszály mérséklésében
A TISZA-TÓ SZEREPE AZ ASZÁLY MÉRSÉKLÉSÉBEN Az igazgatóság és előd szervezetei létrehozták a területi vízgazdálkodás megvalósításához szükséges eszközrendszereket, melyek összehangolt irányításával, szervezésével nagyrészt biztosíthatók az agrárium jelen és jövőbeni elvárt igényei. Ebben a tekintetben a szervezet többször bizonyította azt, hogy képes a megfelelő kockázat kezeléssel a vészhelyzet kivédésére vagy a már bekövetkezett károk enyhítéséhez megfelelő intézkedéseket tenni. Az igazgatóság bizonyította létfontosságát a területi vízgazdálkodás terén is, a szervezet jövőjét illetően ma a stabilitására kell intézkedést tenni. Ma a vízgazdálkodási szakma a hosszú rehabilitációjára történő intézkedések sorozatát éli meg. A vízgyűjtő-gazdálkodás további tervezése során (VGT2) a jelentős vízgazdálkodási problémákat a Tisza részvízgyűjtő fejezetében pontosítottuk. Mind a vízfolyásoknál, mind az állóvizeknél megjelenik az okozatok között a vízhiány, a túl alacsony vízszint problémaköre. A hidrometeorológiai szélsőségek felerősödésével a KÖTIVIZIG területén a vizek túlzó bősége mellett a vízhiányok elleni védekezésre is egyre nagyobb hangsúlyt kell tehát fordítanunk. A KÖTIVIZIG belvíz-veszélyeztetettségi és a zonális aszályossági térképén jól érzékelhető, hogy a legmagasabb értékszámmal jelölt területek egybeesnek, vagyis igazgatóságunk területe a belvíz, az aszály - sőt az árvíz tekintetében is - a legveszélyeztetettebbek közé tartozik, (lásd 2. sz. melléklet) Igazgatóságunk fontosnak tartja, hogy tervszerű felkészüléssel és hatékony, operatív beavatkozásokkal megelőzze, illetve mérsékelje az extrém vízhiányos helyzetekből adódó károkat. 2. Válaszok és eredmények a területi vízgazdálkodásban A KÖTIVIZIG tudatos felkészülés jegyében, a területi vízgazdálkodás hatékony végrehajtásához szemléletváltásra volt szükség, amelynek a legfontosabb állomásait az alábbiakban összegezzük:- Víz Keretirányelv (VKI) alapján a víztestekre kitűzött célokat és a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben foglaltuk össze (Tisza részvízgyűjtő koordináló: KÖTIVIZIG, VGT1, VGT2);- 2007-2013. Uniós pályázati ciklus nyújtotta lehetőségeket a paradigmaváltás jegyében aknáztuk ki. Belvízvédelmi rendszerek „természetközeli” vízrendezéssel történő fejlesztése a VKI előírásai figyelembevételével. Célok: megőrizni és megtartani a helyben keletkező felszíni- és felszínalatti, valamint használt vizeket; (10 db megvalósult ROP projekt 4,4 mrd Ft értékben; „Ahhoz, hogy hazánkban a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett legyenek elérhetők nagyobb vízkészletek, kedvező áron és energiaszinten lehessen vizet szolgáltatni, az szükséges, hogy belvízelvezető rendszereink, patakjaink, folyóink is csak azt a vizet vezessék el, ami az adott térség és hazánk érdekében áll. ” (1)- 2008-2015. Komplex Tisza-tó projekt integrált tervezés: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, terület és tájhasználat, természetvédelem, vízgazdálkodás (KEOP 6,6 mrd Ft);- 2010. ISO 9001/2008. minőség irányítási eljárási rend bevezetése (a mezőgazdasági vízhasznosítási tevékenységünket is a minőség irányítási eljárási rend szerint végezzük);- 2011. Rendelkezésre álló szabad vízkészlet potenciájának feltérképezése;- 2012. a KÖTIVIZIG védelmi szervezetébe integráltan megalakult a Vízhiány-kárelhárítási Szakcsoport. Vízhiány elleni „védekezés”: 2012, 2013, 2015. években történt „védekezés” irányítása átláthatóbbá, a feladatainak meghatározása, végrehajtása hatékonyabbá vált!;- 2012-ben elkészült a Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság Vízkészlet-hasznosítási Stratégiája 24 projekt ötlet beépítésével. Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 5
