A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 27. Szurdiné Veres Kinga - Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízrajzi monitoring vizsgálata a Zagyva Szentlőrinckáta vízmérce-szelvény fölötti részvízgyűjtőjén
A Zagyva mellékvízfolyásain létesített vízmércék közül összesen 4 vízmérce rendelkezik hosszabb idősorral (11. ábra). Közülük a 004352 Ecseg állomáson 2001. január 1. óta végeznek méréseket. A vízmérce-állomások alapadatai az 5. táblázatban olvashatók. 7. Összefoglalás A Zagyva, mint a névadó s egyben befogadó 5677 km kitérjedésű vízgyűjtő területét számos kisebb-nagyobb patak tagolja részekre. Közülük a Tama a legjelentősebb, vízgyűjtője 2116 km , összesen 46 kisvízfolyás vizét gyűjti össze s továbbítja Jászjákóhalmánál a Zagyvába. Mindkét vízgyűjtő jellemzője, hogy területileg jól lehatárolhatok, földtani jellemzőik a hasonlóság mellett jelentős különbségeket is mutatnak. Ez utóbbiak a vízrendszerek elkülönítését is lehetővé teszik, illetve az orográfiai különbözőségekre visszavezethető eltérések mérlegelhetők. Az árhullámok levonulása, ezen belül a vízállások-vízhozamok (Q-H görbe) alakulását a meteorológiai események mellett a részvízgyűjtők pillanatnyi jellemzőin (pl. talajtelítettség, növényzet állapota) kívül a mindenkori mederállapot is befolyásolja. Ezért a Zagyva vízgyűjtőjén létesített vízrajzi monitoring behatóbb vizsgálatának előkészítéseként számba vettük azokat a háttértényezőket, amelyek az egyes árhullámok levonulását befolyásolhatják, illetve rendkívüli hidrológiai helyzetben az egyes árvízi események bekövetkezésének valószínűségét növelhetik. Az elemzések során megbízható mérési adatokra támaszkodva lehet eredményes munkát végezni, ezért az adatelőkészítés meghatározó jelentőségű és időigényes feladat. A további vizsgálatok, az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások értékelése a jelenleg már előzetes adatválogatáson és feldolgozáson átesett idősorokra felhasználásával történik. E munka eredményéről a következő dolgozatban számolunk be. Hivatkozott Irodalom Bulla, B., (1964): Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest. Dávid, A., (2011.): A Mátra-hegység földtani felépítése. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/003 8_foldraj z_asvanyeskotzettanda/chO 1 s 15 .ht ml) Dövényi, Z., (szerk.) (2010.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, ISBN 978-963-9545-29-8. ÉMVIZIG - KDV-VIZIG - KÖTIVIZIG (1998.): Tanulmány a Zagyva-Tama vízgyűjtő vízforgalmáról és vízgazdálkodásáról, pp. Fodor, F., (1935.): A Zagyva alföldi medencéjének régi vízrajzi viszonyai. Víziig\ri Közlemények, 17. évf. 2. szám, pp. 223-237. KDV-KÖVIZIG, (2010.): A Zagyva vízgyűjtő vízkorlátozási tanulmányterve KDV-KÖVIZIG, 2010., kézirat. KDV-VÍZIG - ÉVÍZIG - KÖTI-VÍZIG (2011.): Zagyva-Tama vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése. Projektjavaslat, kézirat Lázár-Jakab (2013.): Zagyva-Tama vízrendszer vízkészlet-gazdálkodásról szóló mintatanulmány. Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest. Meteorológiai 1. munkacsoport (2010.): Meteorológiai helyzet 2010. május-június, kézirat Hidrológiai szakcsoport jelentése a 2010. május-júniusi árvíz idejére, 2010. kézirat Nemes, G. (1981): A Zagyva és a Tama völgy jászkerületi vízügyeinek krónikája 1279-1876. (In.: Vízminőségi tájékoztató, 2001. december, 8. évf. 6. szám, Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. 24
