A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 27. Szurdiné Veres Kinga - Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízrajzi monitoring vizsgálata a Zagyva Szentlőrinckáta vízmérce-szelvény fölötti részvízgyűjtőjén
A végül 1976-ban elkészült és üzembe helyezett Zagyva-Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer (ZT VSZR) feladata volt egyrészt biztosítani a legfontosabb hidrológiai, hidrometeorológiai adatok mérését és távjelzését a megfelelő műszaki színvonalra kiépített mérőállomások bevonásával, másrészt a tározórendszer fokozatos kiépítésével a távvezérlésen alapuló lefolyás-szabályozást és vízkormányzás lehetőségét. 6. ábra: A Zagwa-Tarna vízgazdálkodási rendszer (ZT-VSZR) elemei A rendszert a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), az Ár és Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat (ÁBKSZ) és a Budapesti Műszaki Egyetem Műszer- és Méréstechnikai Tanszéke koncepciója alapján a Közép- Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság tervezte és valósította meg. A rendszer koncepciója kidolgozásakor arra az ismert tapasztalati tényre támaszkodtak, hogy a vízgyűjtőt szélsőséges hidrológiai viszonyok jellemzik, ezért a vizek kártételei ellen védekezni, illetve a vízkészletekkel optimálisan gazdálkodni csak automatikus távmérő rendszer kiépítésével lehetséges. A megvalósítása idején korszerű rendszer 18 állomásán 6 hidrológiai jellemző mérésére került sor: lég- és talajhőmérséklet, csapadék, (a hómérési idényben hóvíztartalom), talajnedvesség, talaj fagy, vízállás (6. ábra). Az adatok postai telexvonalon érkeztek a KDVVIZIG által üzemeltetett adatgyűjtő és értékelő központba. Az akkori adatforgalom nagyságát jellemzi, hogy a rendszernek csapadékos napokon 6-8 ezer adat továbbítását kellett biztosítani (Stelczer, 1986.). A Zagyva-Tarna rendszerben az 1979 évi árhullámot követően majd két évtized hosszú, viszonylag nyugodt vízjárású időszakát lezárva 1999 nyarán és 2000 tavaszán eddig nem észlelt magasságú és tartósságú árhullámok vonultak le, melyek közül kiemelkedett az 1999. júliusi ár Indiám. Az 1999. nyári és 2000. tavaszi árvizek után a Viziterv Consult Kft. elkészítette a „Zagyva- Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése” című megalapozó tanulmányt, amelyben a monitoring hálózat felszereltségére, az adatok áramlására is konkrét javaslatokat ad. 2010. május-június hónapban kétszer egymás után vonult át hazánk felett nagy csapadékot okozó, lassan mozgó ciklon: a „Zsófia” május 15-18., az „Angéla” május 31.-június 4. között. 2010. május hónap a sokéves átlaghoz viszonyítva - az eddigi mérések alapján - a legcsapadékosabb májusnak tekinthető. A Zagyva folyó vízállása 2010-ben a rendkívüli csapadékos időjárás következtében 7-szer ért el fokozatelrendelési szintet A Zagyván levonuló egymást követő két árhullám és a rendkívül nagy vízmennyiség levezetésére a KDV-VIZIG kezelésében lévő mindhárom árvízcsúcs-csökkentő tározó összehangolt üzemeltetésére szükség volt. Az árhullámok tetőzése a töltésezett szakaszokon minden vízmércénél, mindkét árhullám levonulásakor - kivéve a második árhullám esetében 001055 Pásztó állomást - az 1999-es LNV-t meghaladó vízállásokkal következett be. A legnagyobb eltérés 001057 Hatvan állomás 17
