A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 23. Pinczési Miklós (TIVIZIG): Nagyiváni tározórendszer
módszerként vált be. Az első részleges mederelzárásra az ágotai hídnál 1966-ban került sor, ezt követően a töltés átvágásra került több helyen, és a kijelölt tározókba vezették a vizet. A következő elzárás 1970-ben volt, ekkor már jászol gát épült, és a nagyiváni terület volt a tározás fő helyszíne. Az ezredfordulón két egymást követő évben is szükségessé vált a vésztározás. 2001-ben megépült a vészelzáró műtárgy, amely gyorsan és hatékonyan oldja meg a meder elzárását. Az érintett három igazgatóság a korábbi védekezések tapasztalatai alapján kidolgozta a Hortobágy-Berettyón kialakuló nagyvízi helyzet kezelésének intézkedési tervét. Védekezés idején a következő beavatkozások jelenthetnek megoldást: a Nagykunsági főcsatorna igénybevétele vízátvezetésre, a Nyugati-főcsatorna és a Kösely átmetszés útvonalain az érkező belvizek más vízrendszerbe történő átvezetése, az árvízkapunál szivattyús átemelés üzemeltetése. Ha a fenti intézkedések ellenére sem javul a helyzet, akkor kerül sor az ágotai műtárgy beüzemelésére, az ágotai zárással egyidőben a szükséges töltésátvágásokkal megkezdődik az érkező vizek bevezetése a nagyiváni tározóba. Amennyiben a helyzet megkívánja, újabb szivattyúkat lehet telepíteni az árvízkapuhoz és az ágotai vészelzáró műtárgyhoz is, a medertározás helyzetének javítása céljából. Ha a fenti intézkedések együttesen sem vezetnek eredményre, akkor kell elrendelni a belvizeket beemelő szivattyútelepek üzemének korlátozását. A tározási folyamatok nyomonkövetése, az érkező vízhozamok és a még rendelkezésre álló térfogatok ismerete rendkívül fontos. A nagyiváni tározóban és a tározásban résztvevő környező területeken lejátszódó események dokumentálása céljából, a kijelölt helyeken vízhozammérés történik, a tározásban résztvevő területeken pedig a felállított ideiglenes vízmércehálózat adatainak észlelése a tározás során folyamatosan rögzítésre kerül. Az egyes részterületeken betározott vízmennyiségek, a begyűjtött vízhozam és vízállás adatok alapján a párolgás figyelembevételével, a vízmérleg elv alapján kerültek meghatározásra. 20
