A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 18. Körösparti János - Bozán Csaba – Andrási Gábor – Túri Norbert (NAIK ÖVKI) – Takács Katalin – Laborczi Annamária – Pásztor László (MTA ATK): Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben
5. Talajvíztényező (2-2 magas talajvíz (LNV1961-1990, LNV1991-2014) átlaga, konkrét kútadatokra feldolgozva és a HIDRODEM-hez igazítva); 6. Földhasználati tényező (művelési ágakból, mint rét-legelő, szántó, erdő, stb. meghatározva, felhasználva a CORINE Landcover CLC50 adatbázist). Módszertanunk alapján a belvíz-veszélyeztetettségi térkép szerkesztéséhez alkalmazott regressziós eljárás során a „független” változók a belvízképződést befolyásoló kiválasztott tényezők, míg a „függő” változó a tényleges belvíz-elöntési adatok alapján szerkesztett belvíz-gyakorisági térkép, más szóval az elöntés relatív gyakorisága. A dunántúli síkvidéki területek esetén nem áll rendelkezésre megfelelő számú döntési térkép, ezért az összesített elöntés térképi állománya egyrészt a rendelkezésre álló elöntés adatokból, illetve a Pálfai-féle felparametrizált döntési adataiból, másrészt pedig a FÖMI által a Mezőgazdasági Kárenyhítési Program keretében 1998-2014 közötti döntési eseményekből készített műholdkép kiértékelések alapján készült adatbázis általunk kijelölt random tanulópontokban mért elöntés gyakorisági értékekből adódik. A belvíz-veszélyeztetettségi térképezést (Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató továbbfejlesztett változata => Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűség, KBV) a környezeti modellezésben egyre több területen bizonyító geostatisztikai módszer, a regresszió krigelés alkalmazásával végeztük el. Ennek során a vizsgált tényező térbeli változását a térbeli interpoláció mellett a vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló segédváltozók figyelembe vételével modellezzük. A regresszió krigelés során a térképezendő tulajdonságot először a környezeti változók többváltozós regressziójával becsüljük, majd a modellezett értékek és az adatok közötti eltérések térbeli kiterjesztése krigelési eljárással történik. A regressziós modellek, illetve a reziduumokon alapuló krigelési becslő eljárás eredőjeként kapjuk meg Magyarország síkvidéki területeire vonatkozóan a belvíz-veszélyeztetettség térbeli becsléseit, azaz a Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűséget. A belvízveszélyeztetettség alatt azt a valószínűségi változót értjük, ami statisztikailag értelmezhető formában megadja, hogy adott területen (pl. térképi cellában) mekkora eséllyel következik be a vizsgált hidrológiai szélsőség. 3. Belvíz-gyakoriság A függő változó szerepét betöltő belvíz-gyakorisági térkép elkészítésnél került elsőként alkalmazásra a lineáris krigelés és a felparametrizálás. Az elöntésekre vonatkozó területi adatok alapvetően két, jelentősen eltérő forrásból származhatnak: terepi felvételezésből, illetve távérzékelésből. A terepi felvételezés során az elöntéseket, illetve azok reprezentatív és/vagy maximális kiterjedését topográfia vagy kataszteri alaptérképeken segítségével, illetve azok felhasználásával foltszerűen próbálták lehatárolni. Jellemző hiba, hogy az döntési folthatárok csupán közelítő jellegűek. A jelenleg rendelkezésre álló technológia, a terület GPS segítségével történő körbejárása, sajnos a korábbi időszakban nem állt rendelkezésre, geodézia felmérésre pedig nem volt lehetőség ekkora nagyságendben. Kisebb hibaforrást jelent a foltok dinamikájának (kialakulás, felszívódás) követése, ugyanis a területen való folyamatos jelenlét lehetővé tette az egyes foltok jellemző méretének meghatározását. A terepi felvételezésen alapuló döntési térképek hosszú időszakot fednek le, viszont analóg voltuknak köszönhetően elérhetőségük korlátozott, illetve időbeli fedettségük egyenetlen és/vagy gyakran hiányos.
