A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Területi vízgazdálkodás időszerű kérdései
2.5. Az elvégzendő rendszer vizsgálatokkal kapcsolatos megfontolások Tekintettel arra, hogy a vizsgálatok a teljes belvízelvezető hálózatot le kell, hogy feddjék fontos, hogy azok végrehajtása a vizsgálati célok figyelembevételével, a maximális hatékonyság biztosítása mellett történjen. A vizsgálatoknak több felbontással kell megközelíteni a vizsgálati problémát. A vízgyűjtő szintű hidrológiai értékelésen túlmutatóan, fel kell tárni a vízelvezető rendszer működésének neuralgikus pontjait. Ilyen jellegű vizsgálatok végrehajtása hagyományos mértezési eljárások alkalmazásával csak rendkívül időigényesen lehetséges. A hagyományos méretezési eljárások alkalmazásával kapcsolatban másik probléma, hogy azok a rendszer statikus állapotait képezik le. Amennyiben a jelen kihívásaihoz illeszkedő vizsgálatot akarunk végrehajtani, nem elégedhetünk meg a statikus terhelése/üzemállapotok vizsgálatával, hanem törekedni kell a dinamikus rendszer analízisre! A fizikai alapú modellezés gyakorlati alkalmazása számos referenciával rendelkezik. Talán az egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy alkalmas a dinamikusan változó peremfeltételek - pl: klíma változás miatti csapadék szélsőségek- következtében előálló üzemállapotok vizsgálatára. Ennek azonban előfeltétele olyan optimálisan felépített modell környezet, amely a vízgyűjtő szintű felszíni és felszín alatti folyamatokat leképezve kellő információt szolgáltat a vízrendszer üzem szimulációs elemzéseihez. A kulcs a modell/modellrendszer adattartalma. Ezt kell optimálisan felépíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a felszín alatti és a felszíni vizek közötti kapcsolatoknak, melyeket a hagyományos módszerek legfeljebb átlagértékekkel vettek figyelembe. Továbbá a felszín alatti vízhasználatok következtében (pl: termálvíz használat, ivó- és ipari vízkivételek) jelentkező terhelések megfelelő helyen és mennyiségben történő figyelembe vétele A modellek felbontásának igazodnia kell a belvízképződés szempontjából vizsgált természeti/antropogén tényező jellegéhez. Meg kell különböztetni a pl. a talajvíz rezsimek vizsgálati modelljének felbontását a felszíni vízelvezető hálózat működési anomáliáit feltáró modell részletezettségétől. Az alkalmazandó modelleknek az egyes hidrológiai részrendszerek esetében alkalmasnak kell lenniük azok érintkezési felületeiken a futtatási eredmények átadására/átvételére. Mint minden komplex modellezési feladat esetében meghatározó jelentőségű a modellek adatigényének kielégítése, illetve azok kalibrálási lehetőségeinek feltárása. A komplex modellek esetében mérlegelendő, hogy a részmodellek kalibrálása elégséges-e a komplex modell kalibrálása helyett. Ezen kérdés a belvízi modellek esetében, lóképp abban az esetben amikor a vízelvezető rendszer is vizsgálat alá kerül. A belvízi modellekkel kapcsolatban fel kell készülni arra, hogy azok kalibrálási lehetőségei korlátozottak, hiszen a felszíni lefolyás regisztrálása a vízrendszerek töredékében van megoldva. A belvízi elöntések - belvízi események kalibrációját pedig az nehezíti, hogy a jelentősebb belvízi elöntések térképei az észlelési/feldolgozási módszertani eltérések következtében nehézkesen vethetők össze légi, vagy űrfelvételekkel. Az előző pontokban vázolt feladatok végrehajtásához átfogó, komplex vizsgálati programot kell kezdeményezni a vízrendszerekkel kapcsolatban, melynek elemei az alábbiakban foglalható össze: 1. Felülvizsgálati metodika megalkotása a síkvidéki vízrendszerek üzemelésével kapcsolatban. Célja, hogy az elvezetési prioritásokat a valós terhelésekhez igazodóan meg lehessen határozni. Főbb szakterületi elemei:
