A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 15. Kósáné Bódi Mária (ATIVIZIG): Maros-völgy vízgazdálkodása a mezőgazdasági öntözés szemszögéből

A globális klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok hatással vannak a Marosi víztömeg levonulására, amelyen belül a vízhiányos állapotok, kisvizes időszakok érzékenyen befolyásolják a vízkivételi művek biztonságos üzemelését. Különösen a teljes kapacitással üzemelő vízkivételek üzemelési biztonságát veszélyezteti a Maros gyorsan változó vízszintje.

A vízkivételi műveket a Maros 1983.-ban mért legkisebb vízszintjére méretezték. Az elmúlt 20 év vízállásait áttekintve megállapítható, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban fordult elő a Maroson alacsony vízállás. A 2000-2003. közötti öntözési időszakban 14 napon át mértek az 1983. évi vízszint alatti értékeket. 2012.-ben a Cservölgyi vízkivételi műnél a méretezéshez figyelembe vett 1983-as vízszintnél 31 cm-rel volt alacsonyabb a Maros vízszintje. Az új LKV a 2012.-ben mért érték lett. A kisvizes állapot az öntözési idény alatt 50 napon át tartott, veszélyeztetve az aszályos időszakban egyébként is megnövekedett öntözővíz igény kiszolgáltatását.

80.5 80

79.5 79

78.5 •H 78

CŰ

£ 77,5 77

76.5 76

75.5 75

Kisvízszintek a Maros vízkivételeinél

I méretezési kisvízszint (83'-asLKV)-esés: 24,6 cm/km

l jelenlegi kisvízszint (2012- es LKV) - esés: 19,2 cm/km

Cservölgyi Kákási Ferencszállási

2012. évet követően 2013-ban és 2015-ben is több napon át mértek az öntözési idényben alacsony vízszintet. Ezek az értékek a 2012-évihez képest kedvezőbbek voltak, azonban a méretezési vízszint alatti 10-15 cm értékekre tekintettel a vízkivételi művek üzemelését veszélyeztették.

18. oldal