A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 15. Kósáné Bódi Mária (ATIVIZIG): Maros-völgy vízgazdálkodása a mezőgazdasági öntözés szemszögéből
A vízkivételi mű 2009. évben felújítása alakalmával a 16+274 tkm-ben lévő NÁ 800 mm-es nyomócsőre csatlakozó 2 db szivattyúegység és a 16+275,5 tkm-ben lévő nyomócső víz felöli oldala visszabontásra került. Az átépítésre került nyomócsövek mértékadó árvízszint felett (84,60 mBf.) keresztezik az árvízvédelmi töltést. A 9004/1982 KPM-IpM együttes rendelet alapján a töltés mindkét oldalán az árvízkor is biztonságosan kezelhető elzáró szerkezet üzemeltetése szükséges, ezért a korszerűsítés során a víz felöli oldalon tolózáraknát építettek NA 800-as tolózár, szerelési közdarab, valamint légtelenítő szelep beépítésével. A tolózárakna méretei: 1,8 x 3,5 m, magassága 2,50 m, falvastagsága 25 cm. A 16+275,5 tkm-ben lévő, visszabontott nyomócső a tolózáraknában vakkarimás elzárást kap. Ez a nyomócső tartaléküzem biztosítására épült ki. A mentett oldali csillapítóaknához kapcsolódó tolózárakna tolózárai felújításra, repasszálásra került, így biztosított a második elzárás is. A vízkiemelést 2 db függőleges tengelyű - FLYGT CP 3300 LT 801 és CP 3201 LT 626 típusú - búvárszivattyú biztosítja. Az NA 800 mm-es szivattyúcsőhöz csatlakozva a töltéskeresztező műtárgyon keresztül kapcsolódik a Ferencszállási tápcsatorna kezdő szelvényéhez. 2. Maros jobb parti öntözőrendszer Az öntözőrendszer Csongrád megye területén helyezkedik el, Szeged-Tápé, Maroslele, Oföldeák, Földeák, Makó közigazgatási területeit érinti. Az öntözőrendszer vízellátását a Maros folyó /jobb part/ 16+350 fkm-be épült úszós vízkivételi mű biztosítja, magasabb marosi vízállások mellett a rendszer gravitációs vízellátással üzemel. A rendszerben lekötött vízmennyiség és a kiépült magasvezetésű csatornahálózat lehetővé teszi az öntözőrendszerben az öntözés fejlesztését a főművek bővítése nélkül is. A fővízkivétel és a Maros árvízvédelmi töltése közötti ártéri szakasz mélyvezetésű csatorna, kettős célt szolgál: az öntözővíz és a belvíz elvezetését is biztosítja. Az öntözőrendszer Maros árvízvédelmi töltésén kívüli része el van különítve a belvizet szállító csatornáktól. A többnyire magasvezetésű csatornákból álló öntözőrendszer képes a terepeséssel szemben a termelői vízkivételek jelentős részére gravitációsan elvezetni az öntözővizet. Az öntözőrendszer öt fürtre tagozódik: F öntözőfürt: A Maros jobb parti főcsatorna a főelosztóig 4+414 fim-ig, valamint az F és a IF öntözőcsatoma hatásterülete. II. öntözőfürt: A IV. és a IV/2. öntözőcsatoma hatásterülete III. öntözőfürt: Az V. és az V/2. öntözőcsatorna hatásterülete IV. öntözőfürt: AIII. és a Makó III. öntözőcsatorna hatásterülete V. öntözőfürt: Tápé-rét a Tisza-Maros szögletében 4. oldal
