A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 7. Fábián László (TIVIZIG): Berettyóújfalu Szakaszmérnökség Berettyó - Sebes-Körös közi (58.sz.) belvízrendszer jelenlegi állapota, fejlesztési lehetőségei
kevésbé elvezetéssel oldják meg. A gyepgazdálkodás térhódításához az említett talaj adottságok kihasználása mellett a gyeptermést hasznosító állatállományra is szükség van. Az állattenyésztés nagyobb arányának növeléséhez szükség van az állami szerepvállalásra, ami többek között a különféle támogatási formák biztosításában, valamint a felvevő piac megteremtésében nyilvánulhat meg. Erdősítési lehetőségek A gyengébb termőképességű, szántóföldi termelésre nem alkalmas területek hasznosítására helyenként szóba jöhet a nemes, hazai és egyéb lágylombú erdősítés. A természetvédelmi, agrárkömyezetvédelmi megfontolásokon túlmenően a térség foglalkoztatási helyzete is indokolttá teszi az erdőtelepítések fokozását, minthogy az erdők, ligetek területi részarányának növekedése kedvező lehetőséget teremt a vadállomány, a vadásztatás, és ehhez kapcsolódóan a falusi turizmus fejlődéséhez. Mélylazítás A szántóföldi területeken, és különösen a kötöttebb talajokon a belvíz jelentkezésének egyik oka a talaj vízbefogadó képességének csökkenése amiatt, hogy a mezőgazdasági munkák során a talajnak általában csak a felső 20 cm-es rétege kerül rendszeresen fellazításra. Ez alatt, az eketalp nyomásának hatására egy összetömörödött réteg alakul ki, az amúgy is gyengébb vízgazdálkodású talajban szinte vízzáró réteget képezve. Ennek következtében a vízbefogadásra és -tározásra csak a rendszeresen meglazított felső 20 cm talaj oszlop jöhet szóba, amelynek befogadóképessége legfeljebb 20 mm csapadék visszatartására elegendő, az e feletti csapadékmennyiség már a talaj átázásával és belvízképződéssel jár. A 60-80 cm -es mélylazítás eredményeképp a talaj mintegy 80-100 mm csapadékvíz befogadására válik alkalmassá, amely a későbbiekben a termesztett növénykultúra számára hasznosítható. A mélylazítás a szántóföldi területeken a talajban megvalósított belvíz visszatartás egy sajátos formája, melynek alkalmazásával a rendszert terhelő belvíz mennyiség is számottevően csökkenthető. A megfelelő talajállapot fenntartásához a mélylazításnak a területi adottságoktól függően 3-5 évenként megismétlése volna szükséges. A mélylazítás elvégzéséhez megfelelő gépállományra van szükség. A nagyteljesítményű, modem erő- és munkagépek térhódításával a munkafolyamat hatékonyan elvégezhető. Azonban ennek költségeit a gyengébb adottságú területeken folytatott gazdálkodás nem tudja kitermelni. 38
